Persze a külső fül is fontos, hiszen a hangokat, melyek tulajdonképpen a levegő rezgései, a fülkagyló gyűjti össze és továbbítja a külső hallójáraton, egészen a dobhártyáig. Ezzel a rugalmas lemezzel kezdődik az ún. középfül.
A középfül és Fustach kürt
A dobhártyát a külső hallójárat felé bőr, a középfül (azaz a dobüreg) felé nyálkahártya borítja. Lényegében olyan, mint egy dob feszesre kifeszített hártyája, mely a levegőben hozzá érkező hanghullámok hatására berezonál, azaz átveszi, és mechanikus rezgéssé alakítva továbbítja azokat a hallócsontocskáknak. Ezek testünk legapróbb és legfinomabb csontocskái, név szerint a kalapács, a kengyel és az üllő. Nevüket onnan kapták, hogy valóban hasonlítanak az említett eszközökre. A kalapács közvetlen rögzül a dobhártyához, így veszteség nélkül veszi át a rezgéseket és továbbítja az üllőnek, végül a kengyelnek, mely a középfül végét jelentő ovális ablakkal érintkezik, és azon át továbbítja a rezgéseket a belső fül folyadékterének.
Normál esetben a dobhártya hermetikusan elzárja a fül belső részeit a külső hallójárattól, azaz a fülkagyló felől elvileg nem közlekednek hallószervünk belső részei a külvilággal. Természetesen, ha a dobhártya valamilyen okból sérül, ez a védelem megszűnik. Előfordul, hogy orvosi szempontból indokolt a dobhártya perforálása ("fül felszúrása"), amikor például a középfül-gyulladás során képződött gennyet kell eltávolítani a dobüregből. A szakszerűen létrehozott folytonossági hiány természetesen regenerálódik, így nem okoz maradandó problémákat.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Bár nem a dobhártya felől, a középfülnek mégis van minimális kapcsolata a külvilággal, pontosabban garatüreggel, méghozzá az ún. Eustach-féle fülkürt által. Ezen keresztül egyenlítődhet ki a nyomás a dobüreg és a külvilág között. Ez a folyamat zajlik akkor, amikor például a repülő felszállása közben bedugul a fülünk, és ezt a kellemetlen tünetet "nyeldekeléssel" próbáljuk enyhíteni. A külső légnyomásváltozás miatt befeszült dobhártya alig tudja átvenni a hangrezgéseket (ez a "füldugulás"), de ha nyelünk egyet, kiegyenlítődik a nyomás, és újra rendesen hallunk.
A belső fül
Miután a hangrezgések áthaladtak a középfülön, a belső fül folyadékterére terjednek tovább. A belső fül a koponyához tartozó sziklacsont mélyen található, csontos labirintusból áll. Ennek részei a három félkörös ívjárat (valamint a tömlőcske és a zsákocska), melyek az egyensúlyozás szervét jelentik, és a csiga, mely, illetve a benne található Corti-féle szerv a hallás végső szerve. Az itt található hallósejtek alakítják át a hangingereket elektromos impulzussá, melyet kétnyúlványú idegsejtek egyre vastagodó idegrostoknak továbbítanak. Végül a belső fülből indul ki a VIII. agyideg (nervus acusticus), amely a hallás és egyensúlyozás ingereit végül eljuttatja az agy megfelelő részeihez.
Köszönjük dr.Balogh Katalin fül-orr-gégész, allergológusnak cikkünk lektorálását!
Legjobban: