Képzeljünk el egy kocsmát, ami teljesen teltházzal üzemel. A zene és a hangzavar miatt az emberek közel húzódnak egymáshoz és hangosabban is beszélnek. Hogyha kint hideg van, az ablakok és ajtók is csukva vannak, a légkondícionáló pedig a benti levegőt forgatja az épületben. A Maryland Egyetem professzora, Dr. Donald Milton szerint ezek a körülmények a legmegfelelőbbek a koronavírus terjedéséhez. A kutató a CNN -nek úgy fogalmazott, hangsúlyosabban fel kellene hívni a lakosság figyelmét arra, hogy a vírus a levegőben szállva is életképes marad egy ideig. A fertőző folyadékcseppekből álló aeroszolt belélegezve pedig gyorsan megfertőződhetünk.
Sokakban pánikot kelthet
Milton szerint az egészségügyi szervezetek nem szívesen hangsúlyozzák, hogy a vírus mekkora utat tesz meg a levegőben, sokkal inkább a szociális távolságtartás, a maszkviselés és a kézmosás fontosságát emelik ki. Habár a professzor úgy véli ezek a lépések is kulcsfontosságúak a járvány megfékezéséhez, ahhoz nem mindig elegendőek, hogy a levegőben szálló vírusoktól is megóvjanak minket. Az aeroszol elleni védelemre azonban sokkal nehezebb felkészíteni a lakosságot, azt ugyanis, hogy a vírus mekkora utat tehet meg a levegőben, számos dolog befolyásolhatja a légmozgástól a hőmérsékletig.
Lidia Morawska, az ausztrál Queensland Műszaki Egyetem környezetmérnöki professzora és aeroszoltudományi szakértője szerint a hatóságok azért nem szívesen beszélnek erről, mert sokakban pánikot kelthet a légmozgással vándorló vírusok gondolata. Attól is félnek, hogy az emberek a távolságtartást, a kézmosást és a fertőtlenítést is feleslegesnek tartják majd, hiszen a vírus "amúgy is ott van a levegőben". Úgy véli azonban, hogy a félelem ellen a leghatásosabb fegyver a tudás, a megfelelő ismeretek birtokában pedig az emberek is hatékonyabban védekezhetnek majd a koronavírus ellen.
Tüsszentéskor, köhögéskor, de már a légzés során is különböző méretű folyadékcsepp távozik a szánkból és az orrunkból. A nagyobb cseppek nem tesznek meg hosszú utat, rendszerint a környező felületekre hullanak, a kisebb cseppek viszont sokáig a levegőben maradhatnak, az aeroszolt belélegezve pedig a tüdőbe jutnak. Milton szerint ez utóbbi cseppek több métert is megtehetnek és akár egy másik helyiségbe is utat találhatnak. Átlagos beltéri légmozgás esetén egy 5 nanométeres csepp több tíz métert is megtehet, ez a táv pedig jóval nagyobb, mint egy tipikus szoba mérete. A professzor szerint az olyan zárt térben terjedhet legkönnyebben a vírus, ahol sok ember zsúfolódott össze és a szellőzés sincsen megfelelően megoldva.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Hogyan védekezzünk a levegőben terjedő koronavírus ellen?
A professzor szerint a fertőzésveszélyes, zárt térben dolgozó embereknek (elsősorban az egészségügyben dolgozóknak) elengedhetetlen a megfelelő védőöltözet és az N95, vagy ahhoz hasonló védelmet biztosító maszkok viselése. Emellett az alábbi tanácsokat adta:
- Nagyon fontos az állandó szellőztetés, kerüljük az olyan helyeket, ahol ez nem megoldható, miközben ott több más ember is tartózkodik.
- A szellőzés mellett használhatunk kimondottan a kórokozókat elpusztító légszűrőket.
- Kerüljük a zsúfolt helyeket és a nagy tömegeket.
Hiába kötelező, egyre többen fütyülnek az üzletekben a maszkhordásra - derült ki az RTL Klub rejtett kamerás felvételeiből, amelyet az nlc.hu cikkében is megtekinthetünk.
Legjobban: