Évente tízmillió gyermek hal meg ötéves kora előtt, 99 százalékuk a fejlődő országokban jött a világra - tette közzé adatait a Mentsük meg a gyerekeket (Save the Children) nevű szervezet.
A tízmillió gyermek közül 4,8 millió a Szaharától délre fekvő országokban halt meg, 3,1 millió pedig Dél-Ázsiában. Ha a csecsemőhalandósági adatokat nézzük, akkor az afrikai térségben ezerből 160 hal meg, Dél-Ázsiában 83. Ugyanez az érték az Egyesült Királyságban 6, hazánkban - 2006-os az adat - 5,72. Mi magyarok hatalmasat léptünk előre, hiszen 1949-ben minden ezer csecsemőből 91 nem érte meg az első születésnapját. A gyermekhalandóság csökkentését a világ államai a deklarációk szintjén fontosnak tartják: a 2000-ben megfogalmazott millenniumi célok egyike például az, hogy 1990 és 2015 között kétharmadával csökkenjen az öt év alatti gyerekek halandósága. Most úgy tűnik, hogy ezt legfeljebb 2045-re érhetjük el. Egy másik cél az volt, hogy 2015-re felére csökkenjen a legfeljebb napi egy dollárból élők száma. Nem csökken, emiatt napjainkban is legalább 143 millió öt év alatti gyerek éhezik. A helyzet csak rosszabbodni fog, mert például a Szaharától délre további hárommillióval nő 2015-re az alultáplált gyerekek száma.
A gazdasági növekedés nem feltétlenül jár együtt a gyermekhalandóság csökkenésével - figyelmeztettek tanulmányukban a szervezet munkatársai, akik az egyes országok gazdasági mutatóit is összevetették a gyermekhalandósági adatokkal. Ebből egyértelműen kiderült, hogy a dinamikusan növekvő gazdaság nem jár együtt a szociális állapotok javításával. Angolában például óriási az ellentét a tengerparti olajkincsnek köszönhetően javakban dúskáló fővárosi térség és az ország háború dúlta belső vidéke között. A program illetékesei szerint az Angolában születő kisbabáknak több mint a felét meg lehetne menteni a korai haláltól, ha igazságosabban osztanák el az olajból befolyt pénzt.
Ugyanakkor India, a legdinamikusabban fejlődő dél-ázsiai országa adja a világon elhunyt újszülöttek negyedét. Némelyik indiai államban - Orisza, Rádzsasztán vagy Bihar - a gyermekek és a szülő nők halandósága a legroszszabb a világon. A BBC példát is hoz: Orisza elzárt kis falvaiból például napokba telik az orvosi segítség elérése. Baharudat Mishra orvos szerint a kormányzat támogatja ugyan a vidéken dolgozó orvosokat, ám ez a kompenzáció meg sem közelíti az a küszöböt, amiért megérné nekik a lehetetlen körülmények között dolgozni. "Ha egy orvosnak nincs víz és villany a lakásában, és nincs járműve sem, amivel megközelíthetné a falvakat, akkor elgondolkozik, hogy megéri-e ilyen körülmények között dolgozni" - mondta.
"Az indiai gyermekhalandóság adatai sokkolóak. Csaknem olyanok, mint a Szaharától délre fekvő afrikai térségé, és könnyen felmerül a kérdés, hogy ha gazdaságilag ilyen gyors fejlődésre vagyunk képesek, akkor szociális téren miért nem?" - árnyalta a képet Shireen Miller, a Save the
Children indiai munkatársa, aki szerint el kell azon gondolkozni, hogy a kontinensnyi ország valóban fejlett-e, ha még mindig több százezer kisbaba hal meg és éhezik?
Az oriszai kormány az olyan elavult hagyományokat és gyakorlatot hibáztatja a szörnyű statisztikáért, mint hogy koplaltatják a megszületett gyermekeket, illetve hideg vízben fürdetik őket. A szülési szokások megváltoztatásával sok kisbaba és anya megmenekülhetne.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
Ha a gyerekhalálok okait nézzük, akkor a tüdőgyulladás a legfőbb kiváltó tényező. Ez a betegség több halálért felelős, mint az AIDS, a malária és a kanyaró együttvéve. Természetesen a területi különbségek is nagyok: a malária Afrikában minden ötödik gyerek halálát okozza, Dél-Ázsiában csupán minden századikat. Zimbabwéban és Botswanában a gyerekek több mint felét az AIDS-betegség viszi el.
Legjobban: