A tavalyi évben 630 ezer halálesetet okozott globálisan az AIDS, a humán immunhiány vírus (HIV) okozta betegség, és jelenleg is közel 40 millióan élnek a fertőzéssel világszerte – olvasható az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) AIDS-ellenes programja (UNAIDS) honlapján. A halálesetek száma a 2004-es csúcsérték óta tavaly volt a legalacsonyabb. Az UNAIDS vasárnap, az AIDS Elleni Világnap alkalmából kiadott jelentésében arról ír, hogy mindebből arra lehet következtetni: történelmi fordulóponthoz érkeztünk, és most van itt a lehetőség, hogy véget vessünk a HIV-fertőzés járványának.
Mint azt az AP hírügynökség írja, e tekintetben rendkívül biztató a Gilead gyógyszergyártó vállalat múlt szerdai bejelentése, miszerint a cég lenacapavir hatóanyagú készítménye megelőző céllal alkalmazva nőknél 100 százalékos és férfiaknál is közel hasonló hatékonyságú védelmet nyújt a HIV-fertőzéssel szemben. A szert jelenleg is alkalmazzák Észak-Amerikában, Európában és a világ más részein a fertőzöttek kezelésére, de a legújabb klinikai vizsgálatok azt mutatják, hogy a megelőzésben is legalább annyira fontos szerepe lehet a jövőben.
Annál is inkább, mert a szert évente kétszer kell csupán beadni. Így aztán praktikusabb megoldás lehet az egyéb védekezési módszerekkel összehasonlítva, beleértve az óvszerhasználatot, illetve az e célra kifejlesztett hüvelygyűrűt, naponta szedett tablettát és havonta kétszer adott injekciót. Szakértők szerint a ritkább oltás kiemelten hasznos lehet azon csoportok számára, akik a társadalmi megbélyegzéstől tartva félnek orvoshoz fordulni az ügyben, legyen szó akár homoszexuális férfiakról, szexmunkásokról vagy fiatal nőkről.
„Ezeknek a csoportoknak ez egy igazi csoda lenne. Elvégre arról van szó, hogy elég évente kétszer elmenniük egy klinikára, és akkor már védettnek tudhatják magukat” – idézi az AP Winnie Byanyimát, az UNAIDS ügyvezetőjét. A Gilead azt is bejelentette, hogy a gyógyszert generikussá teszik a világ azon 120 országában, ahol a legmagasabb a HIV-fertőzés előfordulási aránya. E körbe elsősorban afrikai, délkelet-ázsiai és karibi országok kerültek be. Kimaradtak ugyanakkor olyan latin-amerikai államok, ahol bár alacsonyabbak a fertőzésszámok, de emelkedő tendenciát mutatnak. Szakértők emiatt attól tartanak, hogy a Gilead döntése egy elmulasztott lehetőséggé válhat az AIDS elleni harcban.
Ez is érdekelhet
Borítókép: Getty Images
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Legjobban: