A betegség által leginkább fenyegetett csoportba azok a nők tartoznak, akik 30-60 év közöttiek, még aktívan dolgoznak, gyereket nevelnek, de lehet, hogy ők gondozzák idős rokonaikat is, tehát a társadalomban kulcsszerepet töltenek be - így az egészségük is rendkívül fontos. Magyarországon évente 1300 új esetet fedeznek fel, 500 nőnél azonban túl későn, ezért ők (a terápia ellenére is) belehalnak a betegségbe.
A fertőzés nem egyenlő a betegséggel
A daganat kialakulásánál minden esetben kimutatható a szervezetükben az úgynevezett Humán papillomavírus, röviden HPV. Azt azonban tudni kell, hogy maga a fertőzés gyakori. Az emberek nagy része találkozik a kórokozóval, csak a szervezete meg tud vele küzdeni, és legyőzi anélkül, hogy kialakulna a méhnyakrák. Ráadásul a HPV nemcsak a méhnyak daganatos betegségéért felelős, hanem okozhat egyéb bőr- és nyálkahártya-betegségeket, mint például a hüvely- és szeméremtestrák. A férfiak sem dőlhetnek nyugodtan hátra, hiszen ha hordozók, előfordulhat náluk is genitális szemölcs, vagy HPV okozta végbélrák, illetve hímvesszőrák.
A tapasztalatok szerint a vírus átviteléhez elég egy apró hámsérülés, azaz az óvszer sem jelent teljes biztonságot. Sőt, nem kizárható olyan sem, hogy egy heves csókolózás során jusson át a kórokozó az egyik szervezetből a másikba. Nők esetében nagyobb a fertőzés esélye akkor, ha már szültek hüvelyi úton, vagy hosszú ideig szedtek hormonális tablettákat, például fogamzásgátlót. Továbbá növeli a betegség kialakulásának kockázatát, ha az illető dohányzik.
Jó hír azonban, hogy a méhnyakrák megelőzhető, és mivel hosszú évek alatt alakul ki, kezdeti stádiumban 100 százalékban gyógyítható is!
Szűréssel megelőzhető a méhnyakrák
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Magyarországon csupán a nők alig több, mint 50 százaléka jár szűrésre. Ráadásul az úgynevezett citológiai vizsgálat sem teljesen megbízható. Abból a mintából, amelyet levesz a nőgyógyász, ugyanis csak azt próbálják a laboratóriumokban megállapítani, hogy felfedezhetőek-e rákot megelőző állapotok. A statisztikák szerint azonban az esetek 30 százalékában még a kialakult daganatot sem tudják kimutatni. Azaz nem zárható ki, hogy egy nő részt vesz a vizsgálaton, negatív az eredménye, és mégis méhnyakrákos. Azt ráadásul nem is nézik, hogy a szervezetében jelen van-e a Humán papillomavírus. Ezért esik meg, hogy minden második rákos eset olyan nőnél fordul elő, aki jár szűrésre, és a rákos esetek harmadában a rendkívül súlyos betegség ellenére negatív citológiai eredménnyel távozik.
Létezik azonban másfajta szűrés is. Egy újonnan elérhető HPV-önteszt magát a vírust mutatja ki a szervezetben. Pozitív eredmény esetén pedig tovább lehet menni egy erre épülő következő vizsgálatra, amely kiszűri, hogy ki az, aki műtétre is szorul. Ezt hívják úgynevezett metilációs biomarker tesztnek, amely során egy adott gént figyelnek meg az orvosok. Ha a gén kikapcsolt állapotban van, a páciensnek kóros szövettani elváltozásai lehetnek, amelyek már akár 10 évvel a daganatos megbetegedés előtt megjelenhetnek a méhnyakon. Amennyiben ilyet találnak, érdemes minél hamarabb, sebészi úton eltávolítani, ami egyébként csak egy egyszerű, rutin beavatkozásnak számít. A legnagyobb újítás pedig az, hogy a Humán papillomavírus esetleges jelenlétét kimutató teszthez a nők otthon, egyszerűen, fájdalommentesen és gyorsan levehetik maguknak a mintát, amelyet utána beküldenek a laboratóriumba.
E két laborvizsgálat együttesen megbízható módszert kínál a rákmegelőző állapotok, illetve a már műtéti beavatkozást igénylő esetek kimutatására. Ezek a DNS-alapú HPV-tesztek ugyanis közel 100 százalék pontosságúak, és éppen ezért a világ egyre több országában vezetik be a szűrés első lépéseként. Ennél hatékonyabb módszer ma nem létezik.
Legjobban: