A WHO 2007-es jelentésében a diabétesz terjedését a fertőző betegségekhez hasonlítja, és fenyegető járványról beszél. A cukorbetegek száma nemcsak a gazdag államokban nő, ahol a túlsúly és a mozgásszegény életmód egyre többeket érint, hanem többek között Indiában, Pakisztánban és Brazíliában is.
A cukorbetegség kutatásában és kezelésében minden év hoz új eredményeket, mégis a mai napig nem történt igazi áttörés a betegség legyőzésében. Néhány újdonság azonban enyhíthet a betegek állapotán, és jobb életkilátásokat hozhat.
A cukorbetegség elleni küzdelemnek három kulcsfontosságú eleme van: az anyagcserezavar kialakulásának megelőzése, illetve a betegség kialakulása esetén a vércukorszint minél pontosabb beállítása, végül pedig a diabétesszel járó szövődmények elkerülése. A megelőzés és kezelés mindhárom elemére szükség van a cukorbetegség mindkét formájánál, bár a lényegesen gyakoribb 2-es típusú (időskori) cukorbetegség (amely mintegy félmillió embert érint Magyarországon) sokkal inkább összefügg a helytelen életmódbeli és táplálkozási szokásokkal. A túlsúly legveszedelmesebb szövődménye a cukorbetegség, amely minden egyes többletkilóval egyre nagyobb valószínűséggel fenyeget. A betegeknek csaknem minden esetben javul az állapota, ha sikerül néhány kilót lefogyniuk.
Ebben, vagyis a testsúly csökkentésében is segíthet két új, az Egyesült Államokban és Németországban már engedélyezett hatóanyag. Egyikük, egy mérges gyíkféle, a gila (Heloderma suspectum) nyálából kivont exendin-4 nevű vegyület szintetikus formája, az exenatid. A vegyület a gila szervezetében azt a célt szolgálja, hogy az állat emésztését és anyagcseréjét nagymértékben lassítsa. Ez az Észak-Amerika délnyugati részén, valamint Mexikó és Guatemala sivatagos területein élő, méteresre is megnövő viperagyík ugyanis képes egyetlen étkezésre akár testsúlyának felével megegyező tömegű húst fogyasztani, és a kifejlett példányok egyes kutatók szerint csupán 3-4 alkalommal esznek évente.
A gila nyálában lévő hatóanyag felépítése hasonlít az emberi emésztésben részt vevő egyik fontos hormonhoz, a GLP-1-hez (glukagonszerű peptid-1), amely a hasnyálmirigy inzulintermelésének beindításában játszik szerepet, és így közvetett módon hozzájárul a vércukorszint csökkentéséhez. A szintetikus vegyület a 2-es típusú cukorbetegség kezelésében eredményesnek bizonyult: kevesebb hipoglikémiás állapot, lassan, de folyamatosan csökkenő testsúly és a szigetsejtek még meglévő működésének védelme is a hatásai közé tartozik.
Az emberi szervezetben azonban van egy enzim, amely néhány perc alatt lebontja a vérben az emésztés során megjelenő saját GLP-1-et, amely így tartósan nem fejtheti kihatását. A kutatás másik iránya azt tűzte ki célul, hogy blokkolja a hormont lebontó enzim működését. Egy Németországban már április óta ugyancsak engedélyezett hatóanyag, a sitagliptin ezt éri el, és ezzel huzamosabban képes fenntartani a szervezetben termelődő GLP-1 hormon hatását. Ez a két új vegyület lassíthatja a betegség veszedelmes szövődményeinek kialakulását.
A Heidelbergi Egyetem Peter Nawroth vezette kutatócsoportja éppen a cukorbetegség szövődményeiért felelős, sejtszintű mechanizmusok feltárásán dolgozik. A kutatások jelenlegi szakaszában az immunglobulinok közé tartozó RAGE receptort (Receptor for Advanced Glycosylated End Products) tartják a krónikus szövődmények kialakulása kulcsának. Ez a fehérje a sejtek membránján megköti a szervezet anyagcseréjének molekuláris végtermékeit, az úgynevezett AGE-molekulákat. A RAGE receptorok nagyszámú jelenlétét a szervezetben már kimutatták az Alzheimer-kórban, az érfalak különböző gyulladásos megbetegedéseiben és a cukorbetegség szövődményeként kialakuló kórképekben is. Peter Nawroth szerint, akinek szervezetében kevés RAGE receptor található, az részleges védelmet élvez a krónikus betegségekkel szemben. A RAGE receptorok működésének kutatása javában folyik, de még nem tudni, mikor hoz majd konkrét eredményt a cukorbetegség szövődményeinek a megelőzésében.