Fenyegetnek-e bennünket világméretű járványok? Kell-e tartani attól, hogy az antibiotikumok - mint egyre többen állítják - már nem védenek meg bennünket kellőképpen a kórokozóktól?
A halálesetek harmadát világszerte fertőzések okozzák. Sürgősen új terápiákra van szükség, mert egyre több kórokozó válik ellenállóvá az antibiotikumokkal szemben. Vannak-e új terápiák? Olyan kérdések ezek, amelyekre a laikus biztosan nem képes egyértelmű választ adni, de a szakértők között is viták folynak arról, hogy a járványok megfékezésében vagy kordában tartásában éppen hol tart a tudomány.
Ha például a sokat emlegetett madárinfluenzát nézzük, akkor igencsak meglepő adattal találkozhatunk: a nemzetközi nyilvántartások szerint 2003 óta világszerte évente átlagosan hatvan ember halt meg ebben a betegségben. Az 191 8-1 9-es spanyolnátha milliók halálát okozta, és különösen magas volt a halálozási arány a fiatal korosztályokban. A 65 évnél idősebbek között 166 haláleset jutott százezer lakosra, a fiatalok között pedig 546.
Nagy kérdés, hogy mi történne, ha ténylegesen kialakulna a madarak által hordozott H5N1 vírus mutációja miatti világjárvány. Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO illetékesei a közelmúltban úgy nyilatkoztak, hogy a madárinfluenza okozta pandémiában százötvenmillió ember is elpusztulhat. Új vírusmutáció bármikor kialakulhat, de számos más kórokozó is hasonló veszéllyel járhat.
Szakemberek emlékeztetnek az Ebola kiváltotta epidémiára, a HIV-vírus fokozott fertőző képességű változatának megjelenésére, valamint a belgiumi dioxinválságra. Az 1990-es évekbeli dioxinpánikban hétmillió tyúk és hatvanezer sertés kényszervágását rendelték el, miközben egyetlen embernél sem észlelték a dioxinmérgezés leghalványabb tünetét sem.
Kérdéses a madárinfluenza-vírus diagnosztikus eljárásának a pontossága. Amikor a vírust egy-egy elhullott hattyú teteméből kimutatják, nem hangzik el, mennyire érzékeny a módszer, és mekkora a szórás. Nem esik szó arról, hogy előfordul-e a vírus a teljesen panaszmentes, egészségesnek tűnő állatokban vagy az emberekben.
A közvélemény általában hajlamos arra, hogy túlbecsülje a ritka események kockázatát és alábecsülje a gyakori eseményekét. Így például sokkal nagyobb annak a valószínűsége, hogy a következő télen autóbaleset áldozatai leszünk, mint annak, hogy influenzajárványban haljunk meg. Ráadásul nagyobb kockázatot jelent a szokványos influenzavírus-fertőzés, mint valami vírus okozta járvány kitörése.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az influenzát egyébként eleink kozmikus jelenségnek tartották, úgy vélték, hogy a bolygók mozgása váltja ki ezt a betegséget, elnevezésében (influence) meg is őrződött e régi tévhit.
A menetrendszerűen megjelenő téli influenza összességében sokkal több fertőzéshez vezetett és jóval több halálesetet okozott, mint az eddigi influenza-világjárványok. A szokványos influenzafertőzés csak a második világháború óta sokkalta több ember életét követelte, mint a gyakran emlegetett 1918-as világjárvány.
A katasztrófaelhárítás szakemberei azt is említik, hogy a madárinfluenzával riogatók a kérdést szinte kizárólag egészségi kérdésként fogják fel, pedig bármilyen pánikhelyzetben az igazi probléma először az élelmiszer- és az üzemanyag-ellátásban jelentkezik, mert az emberek szinte azonnal felvásárlásba kezdenek, ezért erre is fontos feladat volna fölkészülni.
Brit szakértők szerint nem szerencsés, ha a például a világszervezet olyan gyógyszerek vagy vakcinák raktárkészletének növelését támogatja, amelyek a hatékonyságát hitelt érdemlően még nem is bizonyították, és olyan szakértők, oltószergyártók és tanácsadók véleményét fogadja el kritika nélkül, akiknek anyagi érdekük fűződik a pánikkeltéshez.
Végezetül annyit, hogy az alapvető személyi higiéniai szabályok betartása és otthonunk, környezetünk valamint látásunk tisztán tartása minden bizonnyal az átlagosnál nagyobb védelmet adhat a járványokkal, és azok hírével szemben is.
(2007.06.11. 10:54)
Ez is érdekelhet
László József - Magyar Hírlap
Legjobban: