Repka Ágnes munkajogász az InfoRádió kérdésére elmondta, hogy a munkáltatók nem kötelezhetik dolgozóikat a koronavírus elleni védőoltás beadatására, és sem előny, sem hátrány nem kapcsolódhat a munkavállaló ezen döntéséhez. A szakértő kiemelte, ez a szabály a hazai és külföldi tulajdonú cégekre egyaránt vonatkozik - mindaddig, amíg az oltás felvételét nem írja elő valamilyen jogszabály, a munkáltatónak nincs törvényes joga a COVID-19 elleni oltás beadatását megkövetelni.
Bekerülhet a javasolt oltások közé
Mint a rádió emlékeztetett rá, a Nemzeti Népegészségügyi Központnak (NNK) idén még nem jelent meg az a módszertani levele, amely a munkakörökhöz kapcsolódóan javasolt védőoltások listáját tartalmazza - így elképzelhető, hogy 2021-ben a lista a koronavírus elleni vakcinával is bővülni fog. Ha ez megtörténik, akkor a munkáltatónak fel kell ajánlania a védőoltás beadatását azon munkavállalóknak, akiknek a kötelező kockázatbecslés alapján meg kell azt kapniuk. A vonatkozó rendelet ugyanis előírja, hogy amennyiben a kockázatbecslés alapján szükséges a védőoltás és létezik erre hatékony szer, akkor a munkáltató köteles megszervezni az oltást, valamint annak költségeit is vállalnia kell. Repka Ágnes hozzátette, szerinte elképzelhető, hogy bizonyos munkakörökben, például az egészségügyben ajánlottá tehetik a vakcinát.
Nem lehet döntési szempont az oltottság
A munkajogász leszögezte, mivel a COVID-19 elleni védőoltás jelenleg önkéntes, semmilyen munkáltatói vagy HR-döntésnél nem alkalmazható szempontként az oltottság, azaz nem kötelezhetnek valakit otthoni munkavégzésre és nem tehetik át másik munkakörbe csupán azért, mert nem oltatta be magát.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
A Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete (KDFSZ) szorgalmazza a kereskedelmi munkavállalók minél előbbi beoltását a COVID-19 ellen, mert naponta több ezer vásárlóval találkoznak - erről részletesebben ide kattintva olvashat cikkünkben.
Legjobban: