Védőoltás hiányában jelenleg az észszerű védekezés az egyetlen eszközünk a járvány ellen. Ez azt jelenti, hogy egy olyan védekezési stratégiát kell kialakítanunk, amely anélkül segít elkerülni a megbetegedések kezelhetetlen mértékű megugrását, hogy közben a feltétlenül szükségesnél nem forgatja fel jobban a társadalom és a gazdaság működését. Varga Máté genetikus szerint egy ilyen stratégia optimális kialakításához ugyanakkor elengedhetetlen, hogy minél pontosabb ismereteket szerezzünk a fertőzésről. A Qubit oldalán megjelent cikkében a szakember öt pontban gyűjtötte össze a legsarkalatosabb hiányosságokat.
A fertőzések dinamikája
Tudjuk, hogy egy-egy koronavírus-fertőzött személy átlagosan 2,5-3 másik embernek adja tovább a vírust. Csakhogy ez valóban csupán egy átlag, azaz elképzelhető, hogy a többség egyáltalán nem terjeszti a fertőzést, míg néhányan több tucat másik embert is megfertőzhetnek. A legfrissebb adatok is alátámasztani látszanak az úgynevezett szuperterjesztőkről szóló elméleteket: ezek szerint a fertőzöttek mindössze 10-20 százaléka lehet felelős az összes új fertőzés kialakulásáért. Ezzel együtt további kutatásokra lesz szükség a jelenség pontosabb megértéséhez.
Kik betegszenek meg a legsúlyosabban?
A cukorbetegségtől az elhízáson át az életkorig számos olyan betegség és egyéb tényező ismert, amelyek befolyásolhatják a COVID-19 lefolyásának súlyosságát. Arra vonatkozóan viszont már kevesebb adat áll rendelkezésre, hogy vajon a genetikai adottságok milyen szerepet játszanak ebben. Elvégre voltak jó egészségi állapotnak örvendő fiatalok, akik mégis lélegeztetőgépre kerültek a fertőzés nyomán, míg számos idős személy még csak meg sem betegedett a fertőzöttekkel való érintkezés nyomán. A különbségek hátterében meghúzódó genetikai okok feltárása egyelőre még kezdeti szakaszban jár.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A COVID-19 szövődményei
Miközben a kórházak világszerte a súlyos beteg fertőzöttek megmentésén dolgoznak, egyre inkább előtérbe kerül az a kérdés is, hogy vajon a COVID-19 hosszú távon hogyan befolyásolja az érintettek egészségét. Számos eset igazolja, hogy a vírus legyőzésével még nem érnek véget a betegek megpróbáltatásai, hiszen vannak, akik hónapok elteltével sem tudnak visszatérni megszokott életvitelükhöz. A probléma elterjedtségéről, főbb jellegzetességeiről vajmi keveset tudunk egyelőre. Nem is beszélve arról, hogy az említett fizikai szövődményeken túl a járvány pszichológiai hatásait sem szabad figyelmen kívül hagyni.
Mi a gyerekek szerepe a járványban? Terjeszthetik-e házi kedvencek a fertőzést? Cikkében Varga Máté ezeket a kérdéseket is körbejárja. Összességében a szakember szerint "az eddigi ismeretek tehát nem adnak okot pánikra, de azt sem teszik lehetővé, hogy nyugodtan hátradőljünk".
Egy új kutatás szerint könnyebben fertőződnek meg koronavírussal, akik nyáron otthon maradnak. Részleteket a témáról az nlc.hu cikkében olvashat.
Legjobban: