Oltsanak be minden 12-15 év közötti kiskamaszt a COVID-19 ellen - javasolta június 21-én az izraeli egészségügyi minisztérium. Csupán maroknyi ország van, amely ezt a gyakorlatot követi. Pedig az izraeli döntés nem légből kapott : hiába magas sok államban az átoltottság, az új fertőzöttek egyre fiatalabbak.
Izraelben például az intenzív oltási kampánnyal a felnőttek több mint 85 százalékát beoltották. Ennek is köszönhető, hogy az esetszám júniusban a napi tucat körül alakult. Ám a hónap végére már meghaladta a 100-at, és a betegek fele 19 év alatti - számol be jelenségről a Nature cikke .
A fiatalok lehetnek az új variánsok elterjesztői?
A trend nem korlátozódik kizárólag Izraelre, hasonló a helyzet az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban is. Általában először minden országban arra törekedtek, hogy a felnőtt lakosságot oltsák be minél nagyobb arányban. Az átgondolt politikai döntésekhez azonban "fontos volna megérteni, milyen terhet ró a betegség a gyerekekre és a kamaszokra" - mondta a Nature-nek Karin Magnusson, az oslói Norvég Közegészségügyi Intézet epidemiológusa.
Kutatásai szerint, noha a koronavírusos gyerekek nem igényeltek szakellátást, például kórházi intenzív ápolást, sokan közülük a megfertőződés után akár hat hónapig is visszajárnak különféle panaszokkal a háziorvoshoz. Ugyanakkor meglehet, elég volna oltás helyett másfajta védekezést, például maszkviselést számukra előírni.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Többféle szempontot kell mérlegelni
Sok helyütt tapasztalták, hogy a fiatal korcsoportokban nő a megbetegedések aránya, miközben a teljes népességre vetített számok csökkennek. Az országoknak a globális helyzetet is figyelembe kell venniük.
"Kinek adjuk az oltást: a gazdag országokban a gyerekeknek, vagy a kevésbé tehetős államokban az időseknek? Melyik döntéssel gyakorolunk nagyobb hatást az emberek életére?" - teszi fel a kérdést a Nature cikkében Jennie Lavine, aki az Atlantai Emory Egyetemen kutatja a fertőző betegségek dinamikáját.
Az sem kizárt, hogy a COVID-19-betegek átlagéletkora csak átmenetileg csökken. Lehet olyan forgatókönyv, ami visszabillenti az arányokat. Elkezdhetik például több országban is oltani a kamaszokat és gyerekeket, vagy pedig az új vírusvariánsok és az egyre gyengébb immunválaszra képes idősebb generációk újra kiteszik őket a megfertőződésnek, összegzi a Nature a problémát.
Legjobban: