Nyolcvankilenc éves korában a kaliforniai Stanford egyetem kórházában szombatra virradóra elhunyt Arthur Kornberg professzor, 1959 orvosi Nobel-díjasa, a DNS szintézisének felfedezője.
A brooklyni születésű Kornberg volt az, aki felfedezte azokat az enzimeket, amelyek a DNS-molekulákat építik fel a sejten belül. A folyamatot polimerázisnak nevezte el. Severo Ochoa spanyol orvossal közösen végzett kutatásai, amelyért együttesen vehették át a legmagasabb nemzetközi tudományos elismerést, fontos lépést jelentettek a genetika fejlődésében, lehetőséget biztosítottak később a génmanipulációs törekvéseknek, ugyanakkor számos olyan gyógyszer kikísérletezését is segítették, amelyekkel napjainkban rákbetegségeket és vírusfertőzéseket gyógyítanak.
Arthur Kornberg számos könyvben osztotta meg tapasztalatait a világgal. 1989-ben jelent meg tudományos memoárja, Az enzimek szeretete: egy biokémikus odüsszeiája (For the Love of Enzymes: The Odyssey of a Biochemist) címmel. Legújabb műve, a gyermekeknek szóló Csíratörténetek (Germ Stories) novemberben kerül az olvasókhoz.
Ez is érdekelhet
Kornberg szenvedélyét örökölte egyik fia, dr. Roger Kornberg, aki 2006-ben kémiai Nobel-díjat nyert a ribonukleinsavat (RNS) alkotó enzimekről folytatott kutatásaiért.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Legjobban: