Ahogy arról a Házipatika.com is beszámolt, múlt héten két németországi járásban is visszaállították a szigorúbb járványügyi korlátozásokat, miután tömeges fertőzés történt a térség egyik legnagyobb vállalata, a Tönnies húsipari holding központi üzemében. A hétezer dolgozó közül 1553-nál mutatták ki az új típusú koronavírust, ezzel egy csapásra Európa új gócpontja lett. Bár kisebb mértékben, de hasonló eseteket jelentettek Franciaország, Spanyolország, az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság húsfeldolgozóiból is. Az Észak-Rajna-Vesztfália tartományban található két járásban el is kezdték szűrni a lakosságot, és arra az eredményre jutottak, hogy köztük minimális a fertőzöttség, szinte kizárólag a húsüzem dolgozói betegedtek meg. De vajon hogy lehet ez?
Nem a nyers hús az oka
A húsüzemi fertőzések hírére több környezet- és állatvédő szervezet hevesen kampányolni kezdett a húsfogyasztás ellen, sőt egyes aktivisták odáig mentek, hogy kijelentették: a kialakult helyzet a vágóhídra hurcolt állatok bosszúja. Jelen esetben azonban a hússal való érintkezés (akár feldolgozás, akár fogyasztás) nem járult hozzá közvetlenül a járványgóc kialakulásához. A BBC-nek nyilatkozó szakértők egybehangzó véleménye szerint sokkal inkább az üzemekben lévő sajátságos munkakörülmények tehetnek minderről.
Kedvező hely a baktériumok elszaporodásához
Eddigi ismereteink szerint a SARS-CoV-2 vírus étellel nem terjed, hanem cseppfertőzés útján lehet elkapni. Ehhez pedig a gyárak ideális terepet biztosítanak. "Az olyan beltéri üzemekben, ahol hűvös és nedves a környezet, könnyen életben tud maradni és el tud szaporodni a koronavírus" - mondta Lawrence Young, a Warwick Egyetem professzora. A hőmérsékleten túl pedig az is kedvez a fertőzésnek, hogy a hűtő- és egyéb gépek zúgása mellett hangosabban kommunikálnak egymással az ott dolgozók, sokszor kiabálni kényszerülnek. Ilyenkor pedig a beszélgetés alatt több váladékcsepp távozik a szájból, vagyis a hangos munkakörnyezet növeli a rizikót.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ráadásul a húsüzemek gyártósorain dolgozók sokszor nem tartják - vagy egyszerűen a termelési sebesség miatt nem tudják tartani - a kétméteres távolságot, ami szintén kedvez a koronavírus terjedésének. "Az üzemekben sokan nehéz fizikai munkát végeznek, ami közben gyakran lihegnek, zihálva vesznek levegőt , ezzel pedig könnyen átadhatják a fertőzést a mellettük lévőknek. A dominóhatás pedig gyorsan beindul" - magyarázza Tara Symith, a Kent Állami Egyetem epidemiológus professzora.
A tömegszállások és nyelvi akadályok veszélye
A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy ezekben az üzemekben nagyrészt kölcsönzött munkaerő dolgozik, akiknek többsége munkásszállásokon lakik összezsúfolva. "A húsüzemeknél szokás, hogy a telepen vagy a közelben szállást biztosítanak, ahol egy szobában sok ember lakik együtt. Őket busszal szállítják munkába, ahol aztán egész nap beltéren összezárva dolgoznak" - mondta Michael Head, a Southampton Egyetem globális egészségügyi kérdéseket kutató munkatársa.
Gyakori továbbá, hogy a munkások külföldről érkeznek, jellemzően a kelet-európai régióból. A német Tönnies üzemében például minden második dolgozó román vendégmunkás. A helyi nyelvet nem vagy csak alig beszélik, emiatt előfordulhat, hogy a gyárakban bevezetett járványügyi védekezési intézkedésekről sem tudnak, tolmács híján nem tájékoztatják őket elég körültekintően. Valamint szakszervezeti vezetők szerint sokan nem mernek beteget sem jelenteni, nehogy elbocsássák őket.
Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő szerint is sürgősen szükség volna arra, hogy jobb, egészségesebb körülményeket biztosítanak a húsüzemekben dolgozók számára. Az M1 aktuális tévécsatornán elmondta, hogy 20 négyzetméteres szobákba helyeztek el 6-8 román vendégmunkást, ráadásul matracokon. Ezért havonta 300 eurót kértek tőlük, "tehát nem emberi körülmények voltak" - fűzte hozzá. Az amerikai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (CDC) pedig ezzel összhangban azt ajánlja, hogy lassítsák a termelést a húsüzemekben, húzzanak fel fizikai elválasztó korlátokat az egyes munkaállomások közé, és biztosítsanak minden dolgozót arról, hogy betegség esetén sem fog elesni a fizetésétől és állásától.
Legjobban: