Gyakori tévhit, hogy a hideg időjárás miatt fázunk meg. Valójában vírusok okozzák a náthát, amelyek hideg időben hatékonyabban kerülik meg a szervezet védekezőképességét. Arról van szó, hogy az orrüreget belülről borító csillószőrös hengerhám a hőmérséklet csökkenésével arányosan veszít védekezőképességéből, így a cseppfertőzéssel terjedő vírusok könnyebben megtelepszenek, majd elszaporodnak az orrban, és megfertőzik a szervezetet. Normál testhőmérsékleten a sejtek figyelmeztető jelzéseket küldenek a körülöttük lévő sejteknek, amelyek ennek hatására olyan antivirális fehérjéket állítanak elő, amelyek elpusztítják a légutakba került kórokozókat. Hideg időben azonban a sejtek működése jelentősen mérséklődik, kevesebb fehérjét állítanak elő, így a kórokozók elszaporodását nem tudják meggátolni.
A vírusos eredetű megbetegedések előszobája a hideg időjárás, de a betegséget nem a hideg okozza. Vagyis nagymamáink örök tanácsa, hogy ha hideg van kint, akkor vegyünk fel pulóvert, mert megfázunk, nem teljesen fedi a tudományos valóságot. Ugyanakkor a tanács mégis megfontolandó: hideg időben mindig öltözzünk melegen, rétegesen, ezzel is biztosítva szervezetünknek a megfelelő működéshez szükséges hőmérsékletet. Különösen ajánlott odafigyelni a megfelelő lábbelire, hiszen ha a cipő talpa vékony, átázik, vagy épp túl vastag és beleizzadunk, majd a kinti hidegben az kezdi hűteni a lábunkat, az mind-mind hőt von el a szervezetből, lassítja a funkciókat és az immunrendszer védekezőképességét is. Nemcsak a hideg időjárás miatti, hanem más okokból történő immunrendszer-gyengülés (pl. stressz, hiányos táplálkozás, kialvatlanság, betegség) is elősegítheti a megfázást. Illetve nyáron is megfázhatunk, mert a vírusok 37 Celsius-fok alatt életképesek.
Kezelés: egyszerű?
A felső légúti fertőzések leggyakoribb tünetei közé tartozik az orrdugulás és orrfolyás, a torokfájás, a köhögés és tüsszögés, a fejfájás, az étvágytalanság, az általános gyengeség, illetve a láz vagy hőemelkedés. Mindenki máshogy reagál a vírusokra: van, aki 3-4 napig nyomja az ágyat, aztán gyorsan felépül, mások kitöltik az akadémiai 7 napot. A betegséget nem nagyon lehet gyógyítani, csupán a tüneteket enyhíteni. Egy mondás szerint a nátha gyógyszerrel egy hétig, gyógyszer nélkül 7 napig tart. Kezelése rém egyszerű: sok meleg folyadék, inhalálás, pihenés, vitaminok.
A forró italok, levesek fogyasztása segíti a gyógyulást, hiszen a többi között a meggyengült nyálkahártya regenerálódását is támogatja. Érdemes a hús- vagy zöldséglevest olyan fűszerekkel ízesíteni, amelyeket évszázadok óta használnak a nátha ellen. Ilyen például a gyömbér, a fokhagyma, a hagyma vagy a kurkuma. Antibiotikumok szedése nátha esetén értelmetlen, hiszen ezek hatástalanok a vírusokkal szemben. Általánosan használt az acetilszalicilsav, amely valamelyest mérsékli a tüneteket, és fokozza a vírusürítést. Gyerekeknek azonban láz- vagy fájdalomcsillapítására inkább paracetamol vagy ibuprofén ajánlható, mivel az acetilszalicilsav Reye-szindrómát okozhat náluk, amely egy ritka, de igen veszélyes betegség.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Megelőzés: a jó immunrendszer alapelvárás
A megfázás megelőzésének lényege, hogy éljünk jól, mert akkor immunrendszerünk is jól működik. Vagyis mozogjunk rendszeresen, étkezzünk változatosan, és aludjunk eleget. A legjobb, amit tehetünk, hogy tápanyagokban és vitaminokban gazdag élelmiszereket fogyasztunk, és amit szükséges - például a D-vitamint -, étrend-kiegészítőkkel pótolunk. A vitamin- és ásványianyag-bevitelen kívül különösen fontos a rostgazdag és fehérjedús étrend, illetve az egészséges bélflóra probiotikumokat tartalmazó ételekkel történő támogatása.
Ez is érdekelhet
Járványveszélyes időszakban még fokozottabban kell ügyelni a higiéniára: a gyakori kézmosásra, a papír zsebkendő használatára. A hideg mellett a túl száraz levegő is irritálja, kiszárítja a légutak nyálkahártyáját, emiatt is könnyebben kaphatunk el fertőzéseket. Ha száraz a lakás levegője, akkor érdemes párásító készüléket beszerezni, vagy a szobákban teregetni. Hasznos lehet továbbá az őszi-téli időszakban, vagy megnövekedett fertőzésveszély esetén valamely étrend-kiegészítő használata. Érdemes olyan készítményt választani, amelynek természetes hatóanyagai vannak, illetve kifejezetten a száj- és a garatnyálkahártya felszínét védi, ezáltal megnehezítve a légúti vírusok és baktériumok bejutását a szervezetbe.
Legjobban: