Az AIDS 25 éves története teljes kudarcot hozott a megelőzésre alkalmas oltóanyag szempontjából. Ennek okairól tartottak konferenciát Budapesten neves külföldi szakemberek részvételével.
No meg azokról az új eredményekről, amelyek reményt adnak arra, hogy előbb-utóbb mégis megszületik a hatékony oltóanyag.
Minden eddigi sikeres vakcina olyan betegségeknél működött, amelyekkel szemben a szervezet ellenanyagok segítségével védekezik. Nagyon könnyű megmondani azt, hogy ki védett, ki nem védett. Akinek nincs a vérében ellenanyag, azok nem védettek és addig kell őket oltani, míg meg nem jelenik kellő mennyiségben az ellenanyag, aztán védettekké válnak.
Sok olyan betegség van azonban, ami ellen a szervezet más módon védekezik, vagy mint a HIV esetében, nem is tudjuk pontosan, hogyan, nem is tudjuk pontosan, mit kell mérni ahhoz, hogy megállapítsuk egy oltott ember, vagy állat védettségét - magyarázza az okokat Füst György, immunológus.
Az eddigi HIV vakcinák mind sikertelenek voltak, mert olyan módszereket használtak, amelyek más oltóanyagok esetében beváltak. Tehát új, eddig nem használt eszközöket kellene bevetni. Az egyik megfigyelés, amit fel lehetne használni ehhez, az úgynevezett fertőzésnek kitett, de nem fertőződött emberek immunrendszerének a tanulmányozása.
Ők olyan emberek, akik például HIV fertőzött házastársakkal éltek éveken keresztül védekezés nélkül, nemi életet, és mégsem fertőződtek meg. Vagy prostituáltak Ázsiában és Afrikában, akiket régóta vizsgálnak, mert miközben szexuális kapcsolatot tartottak fenn HIV pozitív emberekkel, aközben maguk nem fertőződtek meg. Kérdés, hogy miért.
Ezen a konferencián egy nemzetközi munkacsoport eredményéről egy japán kollega számolt be nagyon izgalmas előadásban. Eszerint az emberben a 22-es kromoszómán van egy olyan régió, amelynek egy bizonyos mintázata, génmintázata kizárólag ezekben a fertőzésnek kitett, de nem fertőzött emberekben van jelen. Méghozzá mindegyikükben jelen van, és ami érdekes, ez független a rassztól, mert megtalálták thaiföldiekben, európaiakban és Afrikában is.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Tehát ez egy általános jelenségnek látszik. Most meg kell tudni, hogy ennek a génnek a hordozói milyen immunológiai mechanizmus alapján védekeznek. Feltehetően ezeknek az embereknek a szervezete termel valamilyen ellenanyagokat, vagy pedig sejteket, amelyek a vírust semlegesítik, illetve a vírussal fertőzött sejteket elölik, még mielőtt a vírus szét tudna terjedni a szervezetben. Ez egy olyan régió, aminek megfelelő kromoszóma régió az egérben is azért felelős, hogy a különböző vírusfertőzések ellen a védelmet biztosítsa.
Tehát valószínűleg ez egy általános vírusfertőzések elleni gén. A japán kolléga azt is elmondta, hogy amikor ezeknek a génmintázatot hordozó embereknek a véréből sejteket preparálnak, olyanokat, amiket a HIV-vel meg lehet fertőzni, ezek nem fertőzhetők meg, védettek a HIV fertőzéssel szemben. Biztos vagyok benne, hogy néhány hónap után nagyon-nagyon sokat fogunk tudni, tehát meg lesz fejtve a titok, és ennek alapján lehet részint új vírusellenes szereket kifejleszteni, részint pedig olyan oltóanyagokat kifejleszteni, amelyek pontosan hasonló védett állapotba hoznák az oltottak szervezetét.
Gimes Júlia interjúja nyomán
MRO
Ez is érdekelhet
(2007.08.02. 09:13)
Legjobban: