Több mint kétszeresére nőtt 2011-ben az azt megelőző évhez képest a szamárköhögéses esetek száma Angliában és Walesben, de Európa szinte minden országában is egyre gyakrabban fordul elő ez a súlyos tüneteket okozó betegség. A fertőzések számának növekedéséről számoltak be az ausztrál hatóságok is. Magyarországon irigylésre méltó a helyzet, mert a kiváló oltási rendnek köszönhetően alig fordul elő szamárköhögéses eset - adta hírül az ÁNTSZ.
A szamárköhögés (pertussis) rohamokban jelentkező, jellegzetes köhögés, amelyet a Bordetella Pertussis baktérium okoz, és cseppfertőzéssel terjed. A kórokozónak nagy a fertőzőképessége, a betegség lefolyása csecsemőkorban a legsúlyosabb. Az ebben az időszakban átvészelt, későn felismert megbetegedés, életre szóló maradandó agykárosodást okozhat. Minderre azonban hazánkban már csak nagyon kevesen emlékezhetnek, mert a szamárköhögés elleni védekezés is része az életkorhoz kötött kötelező védőoltási rendnek. A baktérium egyetlen gazdája az ember, így ha mindenkit beoltanának a világon, a betegség teljesen eltűnne.
A védőoltással megelőzhető fertőzőbetegségek terén Magyarország olyan eredményeket ért el, melyekre joggal lehet büszke. A 99 százalék körüli átoltottságot valamint a sporadikus szintre szorított, védőoltással megelőzhető gyermekkori fertőző megbetegedések terén elért eredményeket nem véletlenül irigylik a tőlünk keletre és a nyugatra fekvő országok is. Jelenleg hazánkban tíz fertőző megbetegedés ellen oltunk az életkorhoz kötött kötelező védőoltási rend keretében.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A kötelező védőoltásokhoz használt oltóanyagok kategóriájukban a legjobb minőségűek. Ennek köszönhetően Magyarországon az életkorhoz kötött kötelező védőoltási rendben teljes az esélyegyenlőség. A leggazdagabb és a legrosszabb szociális körülmények között élő gyermek is ugyanazt a vakcinát kapja meg. Adott kategóriában jobb oltóanyag a patikai forgalomban sem szerezhető be. A védőoltások bizonyos életkorhoz kötésére azért van szükség, mert a gyermek védekező rendszerének életkori sajátosságait és az éppen aktuális járványügyi helyzetet együttesen kell figyelembe venni.
2009-ben az iskolai, úgynevezett kampányoltások területén következett be a védőoltási rend kiigazítása. A hepatitis B elleni védőoltást ebben az évben nem csak a nyolcadikosok kapták meg, hanem a hetedikesek is. Azóta minden évben a hetedikeseket oltják, és erre a változtatásra azért volt szükség, mert a hepatitis B-fertőzés vérrel és test váladékokkal (többek között nemi úton) terjed, és a tizennégy éves életkor nem jelentett kellő biztonságot a nemi úton terjedő fertőző betegség hatékony megelőzéséhez.
A másik változás a pertussis (szamárköhögés) elleni védekezés hatékonyságát fokozza. A régebben használt hagyományos vakcinát - fokozott reakciója miatt - hétéves kor felett nem lehetett alkalmazni. Az új típusú ún. sejtmentes oltóanyag azonban gyakorlatilag korhatár nélkül alkalmazható.
A tizenegy éveseknek beadandó diftéria-tetanusz elleni védőoltás helyett difteria-tetanusz-szamárköhögés elleni oltóanyaggal azokat a serdülőket védjük meg a fertőzéstől (hosszú távon, teljes biztonsággal), akik később, felnőtt korban teljes védelem alatt fogják világra hozni gyermekeiket és így nem fertőzik meg őket csecsemőkorban. Fontos tudni, hogy a szamárköhögés ellen nincs örökölt anyai immunitás, ezért az életkorhoz kötött kötelező védőoltási rendben két hónapos korban beadott védőoltásig az újszülötteket védőoltott környezetük tudja csupán megvédeni a fertőzéstől. A magyar védőoltási hagyományokhoz méltóan, hazánk az első olyan ország, ahol a serdülők között ez a védőoltás nem a tűzoltást, hanem a fokozott megelőzést szolgálja. Az oltás nagyrészt a gyerekkor időtartamára jelent védettséget, viszont felnőttkorban a fertőzés enyhébb formában játszódik le, sőt néha diagnosztizálatlan marad.
Az utóbbi időben Nyugat-Európában javasolják a szamárköhögés elleni oltás felnőttkori frissítését. Ha egy nő szeronegatív, akkor gyerekvállalás előtt ajánlják az oltást. Hasonló esetben kismamáknak is kívánatos a szülés után minél előbb beoltatniuk magukat. Ekkor az egész családot meg kell vizsgálni, és amennyiben szükséges, a többi családtagot is be kell oltani.
A magyarországi helyzetről az Országos Epidemiológiai Központ a múlt év nyarán tette közzé jelentését. 2010-ben az előző évinél negyedével kevesebb pertussis megbetegedést regisztráltak. A B. pertussis kóroki szerepét valamennyi betegnél mikro-biológiai vizsgálatok is alátámasztották. A betegek 16%-a csecsemőkorú volt, ebben a korcsoportban volt a legmagasabb az előfordulási gyakoriság. A betegek 60%-a öt családi járványhoz tartozott.
Ez is érdekelhet
Az életkorhoz kötött kötelező védőoltási rendet egyre többen kritizálják azokban az országokban, ahol a védőoltással megelőzhető megbetegedések terén a járványügyi helyzet aránylag jó és nagyjából stabil. A problémát nagyon egyszerűen megfogalmazva: ahol a szakemberek a munkát jól, precízen és pontosan, a lakossággal együttműködve végezték és jó eredményeket értek el, „saját maguk ellen dolgoztak”. Olyan alacsony szintre csökkent ugyanis a védőoltással megelőzhető fertőző betegségek száma, hogy a lakosság nem fél tőle, mivel generációkon keresztül nem találkoztak közvetlen környezetükben a betegséggel, annak esetleges tragikus következményeivel.
Legjobban: