Noha jó ideje kimutatták már, hogy a humán papillómavírus (HPV) okozza a méhnyakrákesetek 99,7 százalékát és egyéb rosszindulatú daganatok kialakulásáért is felelős lehet, még mindig nagy a tájékozatlanság a potenciális fertőzöttek körében. Igen kevesen vettek részt idáig HPV-szűrésen, de olyanok is akadnak, akik még nem is hallottak a fertőzés veszélyeiről. Mi lehet az információhiány oka?
Hiába van számtalan tájékoztató fórum, jó néhány - szűréseket végző és védőoltás beadására jogosult - HPV-centrum , sokan még mindig nem hallottak a vírusról, de ismerői közül is kevesen tartják hasznosnak a fertőzést kiszűrő HPV-tesztet. Ebben nagy szerepe van az állami támogatás hiányának és az egymásnak gyakran ellentmondó orvosi hozzáállásnak. A szűrés 4 ezer, az oltás 90 ezer forintba kerül, az utóbbit ráadásul korhatárhoz is kötik. Egyedül az V. kerületben élő 18 év alatti lányok helyett fizet az önkormányzat, Rogán Antal polgármester döntése alapján. A belvárosi önkormányzat erre harmincmillió forintos forrást különített el, áprilisban húsz fiatal lányt oltottak be.
Egyelőre kifejezetten ritka, hogy a páciens külön kérésére végeznek szűrést. Aki mégis rászánja magát, annak sincs könnyű dolga. Egy huszonéves lányismerősöm szülői nyomásra ment el a HPV-szűrésre, hogy kiderüljön, megkaphatja-e a rettegett méhnyakrák ellen a védőoltást. Egyhetes várakozás után kiderült, a lelete pozitív. Mielőtt kétségbeeshetett volna, magánorvosa megnyugtatta, ezzel a vírussal minden második nő fertőződött. Igaz, a védőoltást fertőzött betegnek már nincs sok értelme beadni, de egyáltalán nem biztos, hogy rákos lesz - vigasztalta az orvos. Az egyetlen dolog, amit tehet, hogy gyakrabban jár rákszűrésre (citológiai vizsgálatra), ahol kiszűrhetnek minden rosszindulatú daganatra utaló jelet.
De miért éppen citológiai vizsgálatra kell sűrűbben járni, hisz annak az eredménye most is negatív volt? Nem kellene-e megismételni valamikor a HPV-tesztet? - kavarogtak a kérdések a fejében, miután kilépett a rendelőből. Nem kevés utánanézés és olvasgatás után sem kaptam választ minden kérdésemre, viszont korántsem volt olyan megnyugtató a kép, mint amit a doktor úr lefestett - idézte fel emlékeit ismerősöm. A HPV 16, amit a leletemben is kimutattak, a tudományos kutatások szerint az egyik leggyakrabban előforduló típus volt idáig a méhnyakrákos nőkben.
A daganatos betegség kialakulása előtt, az úgynevezett rákmegelőző állapotban bőrelváltozások, vagyis genitális szemölcsök keletkezhetnek a szemérem körüli nyálkahártyán. Ezeket később csak műtéti beavatkozással lehet eltávolítani, de nincs garancia arra, hogy ne újuljanak ki. Néhány sokkoló illusztráció és ijesztő statisztika miatt pánikhangulat tört ki a családban - folytatta. Összeült a családi kupaktanács, és megegyeztünk, hogy egy másik orvost is meghallgatunk. Időközben kiderült, édesanyámnak is pozitív lett a lelete, de nála nem tudták megmondani, pontosan melyik típussal fertőződött.
Mint a hvg.hu a SOTE Patológia Intézetétől megtudta, előfordulhat, hogy a HPV-teszt eredménye pozitív, de mivel nem végeznek teljeskörű azonosítást (genotipizálást), nem tudják megállapítani, pontosan melyik típussal fertőződött a beteg. Ami annyit jelent, hogy a mintában valamilyen HPV jelen van, de valószínűsíthetően a rosszindulatú daganat szempontjából inkább alacsony kockázatot jelentő variánsok. Ilyen esetben tanácsos a mintát olyan laborba elküldeni, ahol a vírustípusok szélesebb spektrumára végeznek típusspecifikus tesztet.
Ehelyett ismerősöm anyukája ugyanazt a választ kapta, mint amit korábban a lánynak javasoltak: egy év helyett félévente ajánlott citológiai szűrésre járnia. Ezután onkológushoz fordultak, aki a korábbi leletek alapos szemrevételezése után elkerekedett szemmel a vizsgálat megismétlését kérte. Mint dr. László Mária a hvg.hu-nak elmondta, a második laborvizsgálat eredményei a lánynál megerősítették, hogy a HPV 16-os törzsével fertőződött, édesanyjának viszont negatív lett a lelete.
Lehet-e ismeretlen eredetű a HPV?
A hvg.hu felkereste az első vizsgálatokat végző magánorvost, hogy megtudjuk, milyen tájékoztatást ad betegeinek a HPV-szűrésről. Dr. Vermes Gábor, az Állami Egészségügyi Központ egyik főorvosa eddigi praxisa során, saját bevallása szerint, még nem találkozott olyan HPV-pozitív lelettel, amelyen ismeretlen eredetű kórokozó szerepelt volna. Ez, mint mondta, azért sem fordulhatott elő, mert az a labor, ahova a leleteket küldi, egyből tipizálja is, melyik vírustörzsről van szó. Kezelés ugyan ebben az esetben sincs, csupán gyakrabban kell rákszűrésre járnia a fertőzött betegnek.
A főorvos azonban csak akkor küldi HPV-szűrésre betegeit, ha a citológiai vizsgálat során felmerül a fertőzés gyanúja. Ez általában is igaz az orvosokra, akik azzal magyarázzák a gyakorlatot, hogy a szűrést még nem támogatja az állam, és kevesen engedhetik meg maguknak a borsos árú vizsgálatot. A citológiai leletből ráadásul már csak a rosszindulatú daganat első jelei ismerhetőek fel. Ilyenek például a már említett genitális szemölcsök, amelyek bizonyos esetekben csak műtéti úton távolíthatóak el. Ezért a rák korai stádiumának felismerése helyett a megelőzésre hívja fel a figyelmet dr. László Mária. Ehhez pedig külön kell kérni a HPV-szűrést. Magyarországon egyetlen esetben fizet az Országos Egészségpénztár a beteg helyett: amikor a citológiai lelet egymás után két alkalommal nem egyértelmű (P3 diagnózis). Ilyen esetben külön kérvényezni kell az állami támogatást.
Ha viszont nincs gyanú, vagy látható elváltozás, akkor az sem biztos, hogy kiderül, van-e HPV-vírus a szervezetben. Sokak szerint önmagában a vírus jelenléte nem jelent valódi veszélyt, mert az egészséges immunrendszer 80 százalékban elpusztítja a fertőzött sejteket maximum egy-két év alatt. Baj az esetek fennmaradó 20 százalékában van, amikor a fertőzött sejteket nem ismeri fel és nem semmisíti meg a szervezet.
Egyelőre nincs olyan gyógyszer, ami a fertőzött sejtet elpusztítaná, ezért az egyetlen lehetőség az immunrendszer fokozatos megerősítése, hogy hatékonyan ismerje fel a kórokozókat. Ilyen immunerősítők lehetnek például az interferont tartalmazó készítmények, melyek zselé és ampulla formában is kaphatóak. Ezt a hatóanyagot ugyanis az egészséges immunrendszer magától is termeli fertőzés esetén. Amennyiben viszont gyenge az immunrendszer, interferonhiány keletkezik a szervezetben - indokolta László Mária a hatóanyag szerepét a kezelésben.
Megelőzésre szolgálhat a védőoltás, de a hivatalos ajánlás 9-26 éves kor közötti nőknek szól, akik a HPV egyetlen kórokozójával sem fertőződtek, és mivel mindkét nem egyaránt hordozhatja a HPV-t, a 9-15 éves fiúk is olthatók. A 2006. év vége óta kapható vakcinát gyártó cég és az orvosok véleménye erőteljesen megoszlik mind az olthatók körét, mind a korhatárt illetően. Egyesek a hivatalos álláspontot, azaz a gyártó ajánlását veszik figyelembe a tájékoztatásnál. Mások úgy gondolják, a korhatárt nem kell annyira szigorúan venni, és a vakcina védelmet adhat bizonyos esetekben még a HPV-pozitívaknak is.
A 26 éves korhatár dr. László Mária szerint azért sem ésszerű, mert a fiatalok korán kezdik el a szexuális életet, és az oltásnak az első szexuális élmény előtt van igazán értelme, amikor a legkisebb az esélye annak, hogy ilyen fertőzésen átesett már a szervezet. Az oltásban ugyanis a legyengült kórokozót adják be a szervezetnek, ami annyira gyenge, hogy betegséget nem okoz, de ingerválaszt vált ki az immunrendszerből, hogy később felismerje a fertőzést.
Aki nem fertőzött és elmúlt 26 éves, saját költségére természetesen megkaphatja a védőoltást. Feltéve, ha tudja, hogy a vakcina hatékonyságát egyelőre csak 26 éves korig tesztelték. A közeljövőben várhatóan kitolják a korhatárt egészen 45 éves korig - mondta dr. Szentirmay Zoltán, az Országos Onkológiai Intézet professzora.
A méhnyakrákok 70 százaléka és a genitális (nemi szervi) szemölcsök 90 százaléka ellen védettséget nyújtó oltóanyag a humán papillómavírus (HPV) négy leggyakoribb típusát (6, 11, 16 és 18) tartalmazza. Ezért azoknak, akik a négy törzs közül csak az egyikkel fertőzöttek, védetté válhatnak a másik három ellen - állítja Szentirmay Zoltán professzor. Szerinte klinikai vizsgálatok igazolják az oltóanyag hatékonyságát ilyen esetekben is, csupán idáig a gyártó nem kapott ezekre engedélyt. Annak ellenére, hogy jelenleg ez az egyetlen védőoltás a magyar piacon, csak a szakmai érdeklődés a számottevő - mondta a hvg.hu-nak Vajda András, a vakcinát gyártó cég munkatársa. A keresletet az oltóanyag iránt jelentősen befolyásolja az is, hogy nem kap állami támogatást, így a betegek csak teljes áron, 90 ezer forintért juthatnak hozzá.
Miben különbözik az új védőoltás a régitől?
A jövő év elejétől várhatóan a gyógyszertárakban is beszerezhető lesz egy új védőoltás, amely a méhnyakrák kialakulásában leginkább szerepet játszó HPV 16 és 18 ellen védene. A vakcina újítása, hogy az oltóanyag hatását felerősítő AS04 adjuváns egy speciális anyagot tartalmaz, aminek jóval nagyobb az ellenállása az eddig alkalmazott alumíniumsónál - tudta meg a hvg.hu dr. Kovács József orvosi szaktanácsadótól. A vakcina engedélyeztetése már folyamatban, az Európai Törzskönyvezési Hatóság (EMEA) - döntése nyár végére várható, de azt még nem tudni, kap-e majd állami támogatást, és ha igen, mennyit.
A szűrésekről és a védőoltásokról tájékoztató fórumok és a különféle publikációk elengedhetetlen részei a rákmegelőzésnek, de vajmi keveset érnek, amíg az egészségtudatos nevelés nem kezdődik el az iskolában. A fiatalokra különösen igaz, hogy hajlamosak a könnyebb utat választani: nem tudomást venni a betegségről, amíg nincs, vagy amíg nem tudnak róla. Elrettentő adat, hogy a tavaly behívott kétezernő mindössze 5-6 százaléka jelent meg rákszűrésen. Még akkor is, ha ebbe nem számítanak bele a szűréseken kötelezően résztvevő kismamák és a magánorvoshoz járók, akikkel együtt is legfeljebb 40 százalékosra becsülik a teljes női lakosság átszűrtségét. A megelőzés jelentőségét támasztja alá egy holland felmérés, ami szerint több mint 44 ezer 30-60 év közötti nő citológiai kenetének 5-6 százalékában találtak magas rizikójú HPV fertőzést. Ez az arány a hazai minták esetében egy kicsit magasabb: 7-10 százalék.
Eddig a legtöbb, 60 ezer vizsgálatot csupán a kifejezetten HPV-szűrésre szakosodott Genoid laboratóriumban végeztek 2001 óta. Jóval kevesebbet, 7 év alatt mindössze 300 szűrést pedig (évi 50 eset) a SOTE Patológiai Intézetében, ahol a magánrendelőkből érkezett minták egy kis részét az oltás előtt állók vizsgálata adja. Dr. Füle Tibor, a Sote Patológia Intézetének munkatársa ezért intenzívebb ösztönző kampányt szorgalmazna annak érdekében, hogy a különösen veszélyeztetett korcsoportba tartozó nők (30-50 év) rendszeresen megjelenjenek méhnyakrákszűrésen. Emellett a nagyobb hangsúlyt fektetne a kóros citológiai eredményű, illetve pozitív HPV-tesztű betegek életútjának követésére.
Legjobban: