Az elkövetkező évek valamelyikében számítanunk kell egy olyan világméretű influenzajárvány kitörésére, amelyet emberi és állati eredetű vírusok kombinációka okoz. Elengedhetetlen, hogy Magyarország is megfelelően felkészüljön a várhatóan hazánkban is több millió embert érintő majdani járvány megfelelő kezelésére
- mondta Dr. Bujdosó László megyei tisztifőorvos és Dr. Ludwing Endre infektológus, a Szent László Kórház főorvosa a témáról rendezett sajtótájékoztatón.
Két vírus kombinálódása okozhatja a világjárványt
Miközben lassan megérkezhetnek a "hagyományos" influenzavírusok, a madárinfluenza okozta fenyegetés aktuális tudnivalóiról tartottak sajtótájékoztatót csütörtökön. Mint kiderült, a szakértők továbbra is attól tartanak, hogy amennyiben a madárinfluenza-vírus (H5N1) a sertés vagy humán szervezetben találkozik egy humán influenzavírussal, akkor genetikailag egy új vírustörzs jöhet létre, amely világjárványt, ún. pandémiát okozhat.
Világjárvány kiváltására kizárólag egy olyan új altípusú influenzavírus lenne képes, amellyel az emberek többsége még nem találkozott, így azzal szemben nem rendelkezik részleges védettséggel sem - mondta az [origo]-nak Dr. Bujdosó László. Elengedhetetlen továbbá, hogy ez az új vírus képes legyen emberben szaporodni, megbetegedést okozni, és emberről emberre is továbbterjedni.
Jelenleg szerencsére ez még nem következett be, azonban az Egészségügyi Világszervezet (WHO) számításai szerint az elkövetkező három évben 21% eséllyel alakulhat ki világméretű járvány, amely a korábbi világjárványokhoz hasonlóan vélhetően ugyancsak Ázsiából fog kiindulni. A térség - az emberek és állatok életterének rendkívüli közelsége révén - ugyanis kiváló közeg az állatokra, illetve az emberekre is veszélyes vírustörzsek keveredéséhez.
Jó a hazai helyzet a vakcinázottság terén
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Szerencsére rendelkezünk azokkal a képességekkel, amelyekkel minimalizálni lehet az esetleges világjárvány esetén fellépő problémákat - folytatta Dr. Bujdosó László. Az Egészségügyi Világszervezet irányításával minden országra - így hazánkra is - központi előírás vonatkozik ilyen esetekben.
"Ázsiából kb. 3-6 hónap alatt érhetne el az esetlegesen kialakuló világjárvány Magyarországra. 1 0-1 2 hét alatt tudják előállítani az oltóanyagot a szakemberek. Ez az idő elegendő arra, hogy biztonságosan teszteljék egyrészt azt, hogy nem okoz-e mellékhatást, másrészt pedig azt, hogy hatékony-e. A vakcináció és oltóanyag-előállítás tekintetében Magyarország világszínvonalat képvisel, hiszen a technológia, amellyel az új vakcinát előállítanák, közel 50 éve igen sikeresen működik a hagyományos influenzaoltás és most már a madárinfluenza H5N1-es vírustörzse elleni vakcina esetében is. Az esetlegesen kialakuló új kórokozót tekintve az a kérdés, hogy ez az idő elegendő lesz-e arra, hogy megelőzzük vele az új vírustörzs érkezését" - mondta Dr. Bujdosó László.
A megelőzés a legfontosabb
Nagyobb gondot jelent azonban - folytatta a szakértő -, hogy az egyéb felkészülés tekintetében már nem állunk ilyen jól. A megelőzésben ugyanis rendkívül fontos, hogy a vírusellenes szerekből - amelyek kimutathatóan csökkentik a tüneteket és gátolják a járvány terjedését -, illetve az egyéb megelőzést biztosító eszközökből (például arcvédőmaszk) megfelelő mennyiség legyen raktározva, felkészülve az esetleges járványra. Jelenleg államtitoknak számítanak azok az adatok, hogy mekkora gyógyszerkészlettel rendelkezik Magyarország egy esetleges új pandémia kitörése esetén; a fejlettebb európai országok - mint Nagy-Britannia, Ausztria, Svájc, Franciaország - estében a teljes lakosság mintegy 50%-ának megfelelő mennyiségű vírusellenes készítmény áll rendelkezésre a gyógyszerraktárakban. A multinacionális cégek, nagyvállalatok szempontjából szintén rendkívül fontos, hogy fel legyenek készülve az esetleges világjárvány kitörésére, ugyanis a több hullámban érkező új járvány akár egy ország mindennapi életét is megbéníthatja.
Veszélyes kórokozók
Napjainkban az influenza az egyik legjelentősebb légúti vírusfertőzés. Súlyát igen gyors, esetenként robbanásszerű, világméretű elterjedése és gyakori, olykor magas halálozású szövődményei adják. Az influenzavírusnak három szerotípusa (A, B és C), ezeken belül pedig több altípusa van. Az állati és humán megbetegedést egyaránt okozó A típusba sorolható vírusok kiterjedt járványokat okoznak, a humán megbetegedésekért felelős B vírus általában kisebb lokális járványokból, a szintén emberi fertőzést előidéző C vírus pedig sporadikus, egyedi esetekből izolálható.
Az embert érintő nagyobb influenzajárványok kórokozói, valamint a madárinfluenzáért felelős altípusok rokonságban vannak egymással, és egyaránt az "A" csoportba tartoznak. A madárinfluenza elsősorban a szárnyasok súlyos, rendkívül fertőző megbetegedése: a házi szárnyasok általában mentesek a madárinfluenza-vírusoktól, a vadon élő madarak egy része - például a költöző vízi szárnyasok, kacsák, libák - viszont állandó hordozóknak tekinthetők. Ezektől a madárfajoktól a házi szárnyasok és más állatok, például a sertések is megkaphatják a betegséget, rendszerint a fertőzött madarakkal való közvetlen érintkezés útján. (tovább>>)
egeszseg.origo.hu
Ez is érdekelhet
(2007.11.30. 10:53)
Legjobban: