Átlagosan 9,3 órát töltünk ülve naponta.Ehhez képest a fekve töltött idő csak 7,7 óra. Aki pedig napi 6 óránál többet ücsörög, majdnem dupla akkora eséllyel hal meg 15 éven belül, mint az, aki maximum 3 órát tölt így. Az emberi szervezet ugyanis nem erre lett kitalálva. Sőt, történelmünk folyamán ez az első olyan időszak, amikor tartósan mozgásszegény életmódot folytatunk. Még az előző évszázadban is aktívabbak voltak az őseink, mint ma – az előző évezredről nem is beszélve. Azaz az evolúció korrigáló mechanizmusa sem tudott még beindulni, a szervezetünk így nem alkalmazkod(hat)ott ehhez a helyzethez.
Az irodai munka nagyban felelős a gerincproblémákért, derékfájdalmakért, elhízásért, nem beszélve a folyamatos zárt térben, mesterséges fényben töltött időről, ami akár depressziót is kiválthat. De a szakemberek már azt is bebizonyították, hogy az irodai dolgozók közül például kétszer annyian szenvednek szív- és érrendszeri betegségben, mint azok, akik (többek között) szabadtéren dolgoznak, de legalábbis nincsenek asztalhoz kötve. Ennek pedig egyszerű az oka: nincs kalóriaégetés. Tudományos kísérletek bebizonyították azt is, hogy 2 óra ülés után ötödével csökken a jó koleszterin szintje.
Derékfájás
A derekunk legtöbbször a gerinc megbetegedése, vagy a gerinc melletti izomzat miatt fáj. A hosszas ülő munka ötször akkora terhelést ró a legalsó gerincszakaszra, mint a járás és az állás, ráadásul az izmok vérellátása is romlik. Ha az utóbbival van probléma, általában nem egy kóros elváltozás, hanem a rossz testtartás felelős a tünetekért. És természetesen az is, hogy az izmok nincsenek megfelelő kondícióban. Azaz nem mozgatjuk őket, nem sportolunk eleget, így nem tudják jól betölteni azt a funkciójukat sem, hogy magát a gerincet tehermentesítsék, ha nagy igénybevételnek van kitéve.
Leggyakrabban lumbágóval fordulnak orvoshoz azok, akik fájdalomra panaszkodnak. Ilyenkor a négyszögű ágyéki izom befeszülése, görcsös állapota válik elviselhetetlenné. A páciens a gerincoszlop ágyéki részén, a keresztcsontnál érez váratlan, heves „szúrást”, amely kisugározhat a lábba is. A kezelés leggyakrabban fizioterápiából és izomlazítókból áll.
A nyak fájdalma
Aki monitor előtt gépel, sokszor görnyedten tartja magát, és a fejét is előrenyújtja. Így azonban a nyak izmai tartósan megfeszülnek, némelyik közülük megrövidül, amelynek hatására izomcsomók keletkezhetnek. Ezek pedig még a környező idegekre is nyomást gyakorolhatnak, ami miatt fájhat a fejünk, de a hátunk is. Furcsamód itt is a hátizmok célzott megerősítése jelentheti a megoldást - amelyet minél hamarabb el kell kezdeni, hogy a nyaki gerinc kopásos megbetegedését megelőzzük.
Porckorongsérv
Becslések szerint a porckorongsérv minden negyedik felnőttet érinti Magyarországon. De nézzük meg kicsit, hogy is működnek a porcok. Az egyes csigolyák között található puha korongok a gerinc „S” alakú görbületének rugózásában játszanak fontos szerepet. Szerkezetük úgy épül fel, hogy tömörebb, rostos gyűrű veszi körbe a belül lévő lágyabb, kocsonyás szövetet. Önálló vérellátásuk nincs, így a mozgás hatására létrejövő nyomáskülönbség révén jutnak el a tápanyagok a környező szövetekből a porcsejtekhez.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Mozgás hiányában persze elegendő tápanyagot sem kapnak, amelynek következtében a porc kopni kezd. És ehhez jön még a rossz tartás. Számítógép előtt ülve gyakran egy „C” betűhöz hasonló alakot veszünk fel. Ahogy meggörbülünk, és a fejünket előre toljuk, a már egyébként is tápanyaghiányos porckorongokat hátsó irányba préselik a csigolyák. Egyszer csak azonban a külső rostos gyűrű a nyomásnak engedve kiszakad – ezt pedig már sérvnek nevezzük. Leginkább azért tartják veszélyesnek, mert – idegsejtek híján – maga a porc nem fáj, csupán akkor érzünk valamit, ha már igazán nagy a baj, azaz a korong már annyira elmozdult a helyéről, hogy hozzáér a gerinccsatornából kilépő idegekhez. Ilyenkor sem a gerincünkre gyanakszunk először, mert a lábunk kezd el zsibbadni, vagy a járás válik erősen nehézkessé. A porckorongsérvet súlyos esetben műtéti úton gyógyítják. A számítógép előtti rossz tartás egyébként nemcsak a vázrendszerre, és az izmokra, hanem az ízületi szalagokra is rossz hatással van, a túlterhelés veszélyezteti az épségüket.
Ínhüvelygyulladás
A napi 8 órányi kattintgatás nem tesz jót se az ujjainknak, se a kezünknek és a csuklónknak. Az egérhasználattól szélsőséges esetben ínhüvelygyulladásunk is lehet. De pontosan mi is az az ínhüvely? Ezek az inakat magukba foglaló alagútszerű képződmények, amelyek biztosítják azok súrlódásmentes mozgását, méghozzá a bennük lévő folyadék révén. Az inak szerepe rendkívül fontos: erőátvivőként funkcionálnak az izmok és a csont között. Hosszas megterhelés, folyamatos ismétlődő mozgás hatására azonban begyulladhatnak. Ilyenkor az ínhüvely megduzzad, a benne lévő nyákszerű anyag összetétele pedig megváltozik, és szúró, égő fájdalmat okoz. Ortopédiai és fizikoterápiás kezelés, valamint gyulladáscsökkentő szerek segíthetnek.
Így ellensúlyozhatjuk az ülőmunka rossz hatásait
Próbáljunk meg minél többet sétálni, és sportoljunk legalább hetente háromszor. Ha lehet, ne autóval közlekedjünk, menjünk dolgozni például biciklivel. Felejtsük el a liftet is, használjuk a lépcsőt. Munka közben is tartsunk olyan pár perces szünetet, amikor átmozgatjuk a tagjainkat
Ez is érdekelhet
Figyeljük meg, és lehetőség szerint korrigáljuk a székünket. Vihetünk be speciális, gerincbarát ülőpárnát is a munkahelyünkre, amely apró egyensúlyi mozdulatokra kényszeríti a gerinc melletti izmokat, így erősíti azokat, amivel tehermentesíti magát a gerincet. Ha pedig a vádlink fáj, érdemes felpolcolni a lábunkat, hogy a térdünk csípőmagasságban legyen. A munkaközi szünetben pedig mozgassuk és masszírozzuk át a kezünket is.
Legjobban: