Szigorítanák a közel egy éve elfogadott, a minőségi és hatékony gyógyszerfelírást szabályozó kormányrendeletet, amely hamarosan a kabinet elé kerülhet.
Többször nekifogtak már a módosításához, ám mivel az az orvosok gyógyítási szabadsága mellett sérti a betegellátást is, hónapok óta késik a változtatás. E szerint ugyanis statisztikai alapú értékelési rendszer alapján határoznák meg az orvosok átlagos gyógyszerkeretét, s az országos átlagnál nagyobb értékű receptet felíróktól a következő havi tb-apanázsból visszavonnák a túllépés összegét, s ez ellen a legújabb elgondolás szerint az orvosok szakmai indokkal sem fellebbezhetnének.
A szaktárca ezzel kapcsolatban arról tájékoztatott: az ugyancsak egy éve elfogadott gyógyszer-gazdaságossági törvény ugyan arra ösztönzi az orvosokat, hogy a tb-támogatással a legalacsonyabb anyagi terhet jelentő gyógyszert rendeljék a betegeiknek, de a gyógyítási szabadságot tiszteletben kell tartani, így a doktornak - ha a betegség sajátossága, a páciens egyéni érzékenysége, az ellátás helyszíne indokolja - lehetősége van más gyógyszerek rendelésére, ám az átlagosnál nagyobb értékűt a betegdokumentációban indokolnia kell.
Ezt rendjén valónak is tartanák az orvosok, ám kifogásolják, hogy a törvény végrehajtási rendeletének ismételt módosítása sem oldaná meg a patikaszerek megfelelő csoportokba sorolását. Így bizonyos betegségek szakmailag indokolt terápiájánál - ha azt betartaná az orvos - jelentős öszszeggel túlléphetné a statisztikailag megállapított átlagos gyógyszerkeretet, s jöhetne a "korbácsrendelet" alapján kiszabott büntetés. Például az onkológiai készítményeket kivették ugyan a monitorizálandó (a vizsgált keretbe tartozó) medicinák köréből, ám az emlőrákosoknál a csontáttétek megelőzésére eddig alkalmazott, amúgy a csontritkulásra való szerek már a vizsgálandó körbe tartoznak. Így aki ezeket felírná a páciensének, büntetésre számíthatna. Ellentmondás van abban is, hogy a cukorbetegek inzulinjainak rendelését nem korlátoznák, ám a betegség első fázisában használt tabletták bekerülnének a gyógyszerkeret monitorozásába. Ennek az lehet a következménye, hogy az orvosok előbb állítanák rá a drága készítményekre a betegeket, ez pedig a biztosító költségét növelné.
Régi adósságot törleszt a gyógyszerfelíráshoz kapcsolódó ösztönzőrendszer, ám az sem a minőségi, sem a hatékony rendelést nem szolgálja - állítja Kaló Zoltán, az Egészség-gazdaságtani Társaság elnöke. A hatékonyság mérésénél ugyanis az egészségnyereséget kell összevetni a ráfordításokkal, és ennek nyoma sincs a rendeletben, az kizárólag a gyógyszerkiadások csökkentését célozza, így közgazdaságilag megalapozatlan. A minőség is veszélybe kerülhet, hiszen a "büntetéstől" való félelem olyan kiadáscsökkentő spirált generálhat, amely a betegek szükségesnél kisebb dózisú gyógyszereléséhez is vezethet. Ugyanis ha az orvosok csak a költségek minimalizálására törekszenek, az országos átlag egyre alacsonyabb lesz, végül a korábban még "normálisnak" tekinthető gyógyszerkeretből gazdálkodó doktor is a büntetési zónába kerülhet.
Hibás az az egészségpolitika, amely a szükséges átalakítások során nem veszi figyelembe az ellátásokhoz kapcsolódó egészségnyereséget és költséghatékonyságot, hanem csupán a közkiadások csökkentésére koncentrál - tette hozzá Kaló Zoltán.
A szaktárca sajtóosztálya érdeklődésünkre megerősítette: napirenden van a gyógyszerfelírási rendelet módosítása.
Egészségügyi adatok Forrás: OEP
Egészségügyi közkiadások: a GDP 6 százaléka, 180 000 Ft/fő/év
A gyógyszertámogatás közkiadása: a GDP 1,5 százaléka, 40 000 Ft/fő/év
Gyógyszerek magánkiadása: a GDP 0,4 százaléka, 10 000 Ft/fő/év
Tb-támogatott gyógyszerek száma: 4700 készítmény
Gyógyszerfogyasztás: 30 doboz/fő/év (átlagosan havi 3 doboz)
A gyógyszerfelírást befolyásoló tényezők Forrás: OEP
Árkövetés, tájékoztatás az új generikumokról, OEP-honlap
Felírást segítő szoftver informál az egyenértékű szerek áráról
Orvostájékoztatás a felírási szokásokról
Az országos átlagtól való eltérés monitorozása
Hatékony gyógyszerválasztás