Korunk egyik új, úgynevezett civilizációs betegsége az allergia , amelyet az orvostudomány mindössze a 20. század elején írt le először. Egy bécsi gyermekorvos, Clemens von Pirquet figyelt fel arra 1906-ban, hogy néhány betegének a szervezete hevesen reagált bizonyos ártalmatlannak tartott környezeti összevetőkre, mint a házipor, a virágpor vagy egyes élelmiszerek. Az ő nevéhez fűződik az allergia kifejezés megalkotása is. Két görög eredetű szót használt fel hozzá. Az "allosz" jelentése: más, eltérő, az "ergon"-é pedig: működés, tevékenység. A szóösszetétel tehát lényegében azt fedi, hogy valami - méghozzá konkrétan az immunrendszer - az érintetteknél máshogy működik.
Mi áll az allergiás reakció hátterében?
A válasz egyszerű: egyfajta túlzott immunválasz. Védekezőrendszerünk működésének alapja, hogy ha idegen anyag kerül a szervezetünkbe, ellenanyagokkal próbáljuk meg hatástalanítani. Így küzdünk a bakteriális, gombás vagy vírusos fertőzésekkel szemben is. Az allergiások immunrendszere azonban olyan anyagokat is megtámad, amelyeket normális esetben nem kellene. Ide tartozik a virágpor, a poratkák ürüléke, a háziállatok szőre, egyes gombafajok, vagy éppen élelmiszerek, gyógyszerek, vegyszerek, fémek. Maga a folyamat úgy néz ki, hogy a testünkbe bejutó allergén kapcsolódik az úgynevezett IgE-molekulákhoz, amelyeket azért termelünk, hogy azok felismerjék és ártalmatlanítsák a számunkra veszélyes kórokozókat.
Ezek a fehérjemolekulák aztán a különböző fehérvérsejtekből hisztamint, citokineket és prosztaglandinokat szabadítanak fel, amelyeknek egyébként az a feladata, hogy a sejtek közötti kommunikációban továbbítsák a jeleket. Amennyiben azonban túl nagy mennyiséget állítunk elő belőlük, gyulladást okoznak a szövetekben. Tulajdonképpen ezek az úgynevezett allergiás tünetek, amelyek rendkívül változatosak lehetnek. A virágpor a levegőben terjed, és az orrunkon keresztül a tüdőbe jut, így elsősorban a légutakban okoz panaszokat, mint például orrváladékozás, orrdugulás, viszketés, tüsszögés, légszomj, nehézlégzés, köhögés. De nem kíméli a szemünket sem, amely ugyancsak viszkethet, bepirosodhat, állandóan könnyezhet, vagy akár kötőhártya-gyulladás is jelentkezhet. Más allergének emésztőrendszeri panaszokat, hasfájást, hányingert, hasmenést, puffadást, a bőrünkön pedig piros, duzzadt foltokat okozhatnak. Mindezek mellett ismert az anafilaxiának nevezett, életveszélyes állapot is: ilyenkor a túlzott immunválasz az egész szervezetre kiterjedő sokkot vált ki, amely halálos kimenetelű is lehet, ha az illető nem kap gyors ellátást.
Pollenallergiások Magyarországon
Hazánk mérsékelt kontinentális éghajlatának köszönhetően már februárban, márciusban virágzásnak indul számos olyan növény, amelyek pollenjei a levegőbe jutva irritálják az arra érzékenyeket. Az első tavaszi allergének közé tartozik a mogyoró, az égerfa, a kőrisfa, fűzfa, a nyár és a nyír. Néhány hónappal később már inkább a füvek és a gabonafélék jelentenek kihívást, csakúgy, mint az ürömfélék - így az útifű, a csalán, a rozs vagy a kukorica. Végül júliusban kezdődik és egészen októberig is eltarthat a parlagfű szezonja, amely évről évre egyre nagyobb problémát jelent, mivel nagy mennyiségben nő az ország egész területén. Összefoglalva elmondhatjuk, hogy a pollenallergiások 3 hónap kivételével egész évben szenvedhetnek az életminőségüket romboló tünetektől.
Tippek a "túléléshez"
Az allergiát gyógyszeresen antihisztaminokkal vagy szteroidokkal kezelik, valamint helyileg alkalmazható orrspray-ket, orröblítőket, szemcseppeket, kenőcsöket, krémeket szoktak javasolni a panaszok mérséklésére. Emellett azt is tanácsolják, hogy amennyire lehet, próbáljuk kerülni a virágporral való találkozást. Ehhez mi is ajánlunk néhány gyakorlati praktikát.
Ne a reggeli órákban szellőztessünk
Érdemes akkor kinyitni az ablakokat, amikor már valamelyest csökkent a pollenkoncentráció mértéke. Mivel hajnal 5 és délelőtt 10 óra között száll a legtöbb pollen a levegőben, jobban járunk, ha csak délután vagy estefelé engedünk be friss levegőt a lakásba. Sokat segíthet a légkondicionáló használata is, ha hűsíteni szeretnénk a szobát, de ne feledkezzünk el arról, hogy a szűrőket rendszeresen tisztíttatni kell, különben penészessé válhatnak. Ugyanez vonatkozik a járművek légkondicionálóinak használatára is. Menet közben érdemes zárva tartanunk az autó ablakait, és inkább a belső keringetésű rendszeren át megoldani a levegőztetést - de csakis akkor, ha évente legalább egyszer kitisztíttatjuk a jármű pollenszűrőit!
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Hajmosás mindennap
Mivel a virágpor finom szemcséi a hajunkba is beletapadnak, érdemes azt naponta megmosnunk. Így a párnánkra sem jutnak pollenek, és nyugodtabb lesz az éjszakánk.
Teregessünk zárt térben
Bár semmi sem hasonlítható a frissen mosott, napon szárított ruhák illatához, az allergiások jobban teszik, ha lemondanak erről, és nem a szabadban teregetnek. A nedves textilen ugyanis még jobban megtapadnak a pollenek, mint a szárazon.
Válasszuk az úszást
Nyári szezonban érdemes kerülni az olyan sportágakat, amelyek füves pályát igényelnek. Válasszunk inkább zárt termi edzéseket, vagy járjunk uszodába.
Nyaraljunk a hegyekben vagy a tengerparton
A sós levegő gyulladáscsökkentő hatású, ezért az allergiások számára a tengerpartok kiváló úti célt jelentenek, ha nyaralásról van szó. Tüneteik a hegyekben is mérséklődnek, magas területeken ugyanis egyáltalán nincs jelen a parlagfű.
Vigyázzunk az ételekkel is
Minden tizedik pollenallergiást érint az úgynevezett keresztallergia. Ez annyit tesz, hogy a szervezet ugyanúgy reagál olyan ételekre, amelyek összetevői szerkezetükben az allergénekre hasonlítanak. Például a nyírfapollen-allergiásoknak tanácsos mérsékelniük az alma, a körte, a barack, a szilva, a cseresznye, a zeller, a répa, a burgonya, illetve a mogyoró és a mandula fogyasztását, a fűpollen-allergiásoknak pedig a dinnyével, a banánnal, a cukkinivel és a paradicsommal kell vigyázniuk.
Legjobban: