Semmiképpen nem azt, amit a felnőttek! - hívja fel a figyelmet a Magyar Gyermekorvosok Társasága.
A hagyományos húsvéti menü (sós főtt sonka, tojás, retek, sütemények) nem az 1 évnél fiatalabb kisbabáknak való, de 9 hónapos kor fölött már egy-két módosítással a kisgyerek is ehet a hagyományos menüből.
Például tojássárgáját, mert azt 9 hónapos kortól kaphat a pici. A tojásfehérjével azonban várjunk az 1. születésnapig!
Sonkából csak akkor kaphat, ha szárnyassonkát készített vagy vásárolt a család, és nem túl sós.
A zöldségfélék közül a retket magas illóolaj tartalmának köszönhetően 1 éves kor alatt nem ajánlják, lehet adni viszont 9 hónapos kor fölött paradicsomot, uborkát.
Érdemes pár szem almát is felvágni, a gyerekek ízlése még nem kötött, a sonkához ők még szívesen rágcsálnak gyümölcsöt is!
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A húsvéti csokinyuszit ne a gyerek egye meg!
Az édesség mindenképpen kerülendő, a picik szervezete nem igényli a cukorkát, csokoládét, édes tejdesszerteket, fölösleges őket ehhez ebben a korban hozzászoktatni. Helyette adhatunk tejpépet (tejbegrízhez hasonló különböző gyümölcsös ízekben, a baba életkorának megfelelően).
A tehéntej adása 1 éves kor alatt szigorúan tilos, mert magas ásványianyag-tartalma súlyosan megterheli a kisbaba veséjét, túl magas fehérjetartalma pedig az emésztőrendszert. Nem megoldás a tej hígítása sem - ha a nagyszülők ezt ajánlják, akkor mondjuk el nekik, hogy a hígított tehéntej egyes összetevőből túl sokat tartalmaz, ezzel kárt okoz, más összetevőkből túl keveset tartalmaz, ezért gátolja a fejlődést.
Húsvétkor is szoptassunk bőségesen. Amíg a babánkat szoptatjuk, addig szervezetét védik az anyatejben levő immunanyagok. Az anyatej steril körülmények között tárolódik az anya szervezetében, így ebben az időszakban kell a legkevésbé tartanunk a különböző fertőzéses megbetegedésektől. Ha tél végén, tavasz elején tervezzük a szoptatás befejezését, akkor ezt érdemes pár hónappal elhalasztani.
Amennyiben az anyatejes táplálásra nincs mód, úgy 1 éves kor alatt kapjon tápszert a pici, mivel a tápszer összetétele hasonlít leginkább az anyatejéhez.
És ha 6 - 9 hónap között van a kicsi? Akkor a húsvéti menü nem különbözhet az általános, hétköznapi menütől.
Hat hónapos korban elkezdjük bevezetni a pépes majd a szilárd táplálékokat a baba étrendjébe. Hozzátápláláskor a gyümölcsöket és a főzeléket csak nagyon óvatosan, kis mennyiségekben szabad bevezetni, folyamatosan növelve az adagot. Aranyszabály: minél színesebb a zöldség, gyümölcs, annál magasabb a vitamin tartalma. A vitamin megőrzéséhez minél kíméletesebben készítsük el ezeket az ételeket. Minél kevesebb ideig főzzük, inkább pároljuk, így megőrizhetjük értékét.
Érdemes kipróbálni a C-vitamin hozzáadásával készült gyümölcspüréket, melyek a gyümölcs pürésítésének köszönhetően eleve koncentráltabb mennyiségben tartalmazzák a vitaminokat és ásványi anyagokat.
Alma: C-vitamin tartalma (5 mg/100 g) főként a héjban található meg, ezért, érdemes ezt is belereszelni, beledarálni az ételébe.
Ez is érdekelhet
Sütőtök: még mindig kapható a polcokon, érdemes lefagyasztani is későbbre. Béta-karotin (A-vitamin előanyag) tartalma kifejezetten magas, C-vitamin tartalma (25 mg/100 g) igen jelentős. Ezek együttesen erősítik a baba védekező rendszerét.
Legjobban: