Egy új kutatás, mely a mezőgazdaságban dolgozó nőket vizsgált, kimutatta, hogy a növényvédő szerekkel való érintkezés növelheti az allergiás asztma kialakulásának kockázatát
"A gazdaságokban dolgozó nők kevéssé vizsgált foglalkozási csoportot képeznek - mondta el Jane Hoppin, Sc.D., az Országos Környezetegészség-tudományi Intézet munkatársa és a tanulmány első szerzője. - a tanulmányunkban vizsgált nők több mint fele használt növényvédő szereket, de nagyon keveset tudunk ennek kockázatáról."
A tanulmányt az American Journal of Respiratory and Critical Care Medicine januári első számában tette közzé az Amerikai Mellkasgyógyászati Társaság. - írja a MediPress.
A kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy a növényvédő szerek és más foglalkozási ártalmak a felnőttkorban kezdődő asztma kockázati tényezői több mint 25 000 mezőgazdasági munkát végző nőben North Carolina és Iowa szövetségi államokban. Orvosok által diagnosztizált asztma önkéntes jelentéseit használták fel, és a nőket allergiás (atópiás) és nem allergiás asztmás csoportokba osztották aszerint, hogy a kórelőzményben szerepelt-e ekcéma vagy szénanátha.
Megállapították, hogy a növényvédő szert alkalmazó vagy keverő nők között az allergiás asztma jelenléte átlagosan 50 százalékkal megnőtt. Figyelemre méltó, hogy azon nők körében, akik tanyán nőttek fel, bár többet foglalkoztak növényvédő szerrel, összességében kisebb valószínűséggel kellett számolni az allergiás asztma megjelenésével, mint a nem tanyán nevelkedettek körében. Az ezt indokoló védőmechanizmus mindeddig kevéssé tisztázott.
"Annak, hogy valaki tanyán nő fel, akkora védő hatása van, amit nem lehet túlbecsülni. - mondta el Dr. Hoppin. - De a tanyákon dolgozó nők körülbelül 40 százaléka saját bevallása szerint nem ott tölti gyerekkorát. Valószínű, hogy a teljes népességben a növényvédő szerekkel való kapcsolat az asztma nagyobb előfordulási valószínűségében jelenik meg."
Dr. Hoppin azt is megállapította, hogy a legtöbb növényvédő szer csak az allergiás asztmával volt összefüggésbe hozható annak ellenére, hogy a nem allergiás asztma a felnőttekben összességében gyakrabban fordul elő. - "Az asztma nagyon heterogén betegség - mondta el Dr. Hopin - ezek az eredmények azt mutatják, hogy egyes mezőgazdasági kockázati tényezők nem egyforma jelentőségűek az allergiás és a nem allergiás asztma kialakulásában."
Néhány engedélyezett, de ritkán használt összetevő, mint a paration, kapcsolatban van az allergiás asztma majdnem háromszoros előfordulásával. Éppen néhány széles körben használt növényvédő szert azonban szintén az allergiás asztma előfordulásának jelentős emelkedésével lehetett összefüggésbe hozni. A malation például, amely egy széles körben alkalmazott rovarirtó szer, az allergiás asztma előfordulásának 60 százalékos emelkedésével állt összefüggésben.
Az összes vizsgált összetevő közül egyedül a permetrin állt összefüggésben mind az allergiás és a nem allergiás asztmával. A permetrin egy széles körben alkalmazott rovarirtó, amelyet olyan fogyasztási cikkekben alkalmaznak, mint például a rovarálló ruházat vagy malária elleni ágyhálók.
Ez az első olyan tanulmány, amely a tanyákon dolgozó nők körében vizsgálja az asztmát és a növényvédő szereket és kijelöli a jövőbeli kutatások irányát, amelyek felderítik a kapcsolatot. - A nap végén jusson eszükbe, hogy keresztmetszeti adatokat vizsgáltunk, így nem állapíthatjuk az asztma és a növényvédő szerek használatának időbeni összefüggését. - figyelmeztet Dr. Hoppin. - Különbség mutatható ki az asztma előfordulásában a növényvédő szereket használó és nem használó nők között, de hogy ez ok-okozati összefüggés-e, még tisztázásra szorul.
Dr, Hoppin és munkatársai éppen egy nagy léptékű követéses vizsgálatot terveznek, amely alaposabban megvizsgálja majd a növényvédő szerek használata és az asztma közti összefüggést. - "Szeretnénk jobban jellemezni e betegség klinikai aspektusait, valamint az asztma ellen védő vagy a betegség kockázatát növelő szerekkel való élethosszig tartó expozíciót. - mondta el dr. Hoppin - Reméljük, 2008-ban elkezdhetjük a kutatást."
STOP
Legjobban: