A jóga testgyakorlatok, a légzéstechnika és a meditáció használata a tudományos orvoslásban is mind gyakrabban helyet kap, egyik pozitív hatása például a vérnyomás csökkentése, köszönhetően a mantra jógára jellemző, lassú légzés során érvényesülő, tíz másodperces Mayer hullámzásnak - számolt be róla a European Heart Journal.
Vérnyomás Siegmund Mayer a 19. század közepén, Európában dolgozott és megfigyelte, hogy a vérnyomás szabályozásában sajátos hullámzás érvényesül. A nyaki verőerekben különleges érzékelő rendszer működik, amely információkat küld az agyba a vérnyomás és a pulzus alakulásáról. Ha a vérnyomás magas, a bolygóidegen keresztül egyetlen másodpercen belül jön a parancs a szívműködés lassítására, ugyanakkor az ellenkező szabályozást képviselő, szimpatikus idegrendszer útján csak két-három másodperc múlva kerül az érrendszerhez az a jelzés, hogy értágulatra van szükség. A két rendszer sajátos együttműködését figyelte meg Mayer professzor, valamint azt a törvényszerűséget, hogy az időbeli pontatlanság a vérnyomás tíz másodperces hullámzásához vezet. Az is kiderült, hogy a tíz másodpercenkénti légzés viszont egybevág ezzel a hullámzással és így a vérnyomás csökkenthető.
Az orvosi szaklapban megjelent cikkben Peter Sleight, az Oxfordi Egyetem kardiológus professzora elmondta, hogy a mantra jóga gyakorlatok lassítják a légzésszámot, így az megközelíti a tíz másodperces ütemet. Arra is emlékeztet, hogy a lassú légzéssel együtt jár a bolygóideg fokozott tónusa, ami valószínűleg nyugalmat, relaxációt is eredményez. Mantra jógázók vizsgálata igazolta, hogy légzésük lassulása megközelítette a Mayer hullám frekvenciáját, ezért ahhoz hasonulva ilyenkor a szív-és érrendszer működésének ritmusa optimálisan alakulhat.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az északon képződött köd, rétegfelhőzet csak lassan zsugorodik, helyenként tartósan megmaradhat. Ezzel szemben az ország nagyobb részén általában fátyolfelhős, napos időre számíthatunk. Számottevő csapadék nem várható, de a borult, ködös tájakon szitálás, ónos szitálás előfordulhat. A délies szelet főként a Dunántúlon kísérhetik élénk, néhol erős lökések. A legmagasabb nappali hőmérséklet nagyrészt 6 és 14 fok között valószínű, de a tartósan borult tájakon akár fagypont közelében maradhat. Késő estére -3 és +10 fok közé hűl le a levegő. Napközben egy melegfront súrolja az ország északi területeit, ami sokaknál válthat ki kellemetlenséget.