A daganatok kialakulása
Daganatképző sejtek bármely szöveti sejtből kialakulhatnak, ha mutagén (egy gén megváltozását okozó) hatásnak vannak kitéve, és valóban meg is történik a sejt DNS-ének mutációja. Természetesen a genetikai anyag nem minden változása vezet valóban tumoros elfajuláshoz, csak ha a DNS olyan pontjain történik, amelyeknek a sejtosztódás lezajlásában, szabályzásában döntő szerepe van. Rendszerint több tényező és több, a genetikai anyagban bekövetkező változás szükséges a daganatok kialakulásához.
A tumorkeletkezés leggyakoribb oka az emberi génállományban található, a növekedést szabályozó génekkel rokon, úgynevezett proto-onkogének aktiválódása. Ez vezet a szövetregeneráció során rendellenes utódsejt képzéséhez, a sejtcsoport elfajulásához.
Szervezetünkben nap mint nap - egyes adatok szerint napi mintegy ezer alkalommal - keletkezhetnek rendellenes sejtek, mégis nagyon ritka, hogy ezekből betegség fejlődik, mivel az immunrendszer sejtjei - a limfociták, NK- sejtek stb. - ezeket normálisan képesek felismerni és elpusztítani. Néha a sejteknek sikerül kibújnia a szervezet ellenőrzőrendszerének felügyelete alól. Erre nagyobb az esély, ha az immunrendszer valamiért eleve gyengébb hatásfokkal működik. Ismert tény, hogy egyes betegségek (pl. AIDS ) vagy immunszupresszív gyógyszerek szedése gyengítik az immunrendszert.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Jóindulatú vagy rosszindulatú?
A jóindulatú (benignus) tumor soha nem ad áttétet, a helyén marad, és a környező sejtektől, szövetektől saját kötőszövetes tokban elhatárolódva növekszik. Eltávolítása után a beteg maradéktalanul gyógyultnak tekinthető. Leggyakoribb képviselői a méh simaizom-tumorai, a miómák , egyes festékes bőrelváltozások, illetve a főleg a tarkón és háton található zsírtumorok. A jóindulatúság relatív fogalom. A növekvő daganat - például az agyban - a környező szövetek nyomásával, működésük befolyásolásával szóródás nélkül is számos problémát okozhat. Másfelől - például a jóindulatú bőrdaganatok egy része is ilyen - valamely külső behatásra rosszindulatúvá fejlődhetnek. A daganat rosszindulatúvá válása sok esetben erősen függ a daganat méretétől. Mindebből következik, hogy valamennyi daganatra, így a jóindulatúakra is érvényes, hogy elengedhetetlen a minél korábbi diagnózis és kezelés.
A semimalignus (átmeneti) tumor szintén nem ad áttétet, de tokja sincs, így könnyen belenő a környező szövetekbe, azokban terjed és roncsol, elégtelen műtéti eltávolítás után kiújul. A semimalignus tumorok egyik képviselője a Paget-kór , mely az emlőbimbót és a bimbóudvart érintő eckémaszerű, hámló gyulladás formájában jelenik meg.
Mi is pontosan a rák? - A daganatok típusai, kialakulása és a statisztikák
A rosszindulatú (malignus) tumor sejtjei képesek arra, hogy a primer tumorról leszakadva a vér, nyirokrendszer és közvetlenül a szövetek útján újabb helyekre vándoroljanak a szervezetben. Az elszabadult sejtek útközben elpusztulhatnak, az immunrendszer megsemmisíti őket, vagy pedig megtelepszenek, és osztódni kezdenek; ekkor beszélünk áttétről (metasztázisról).
A neoplázia (karcinóma, szarkóma, rák) összefoglaló neve tehát azoknak a betegségeknek, amelyeket rendellenes anyagcseréjű sejtek féktelen szaporodása és áttétképző képessége jellemez. A karcinómák hámeredetű (fedőhám, mirigyhám)daganatok, a szarkómák pedig kötőszövetek, támasztószövetet, izmok és származékaik sejtjeiből alakulnak ki.
A fehérvérűség külön kategóriát képez, amely vagy a nyirok csomók vagy a csontvelő rosszindulatú megbetegedésének következménye.
A rosszindaltúan elfajult (malignusan transzformált) sejtek nem csupán nyomják a környező szöveteket, meg is támadják azokat, beléjük hatolnak - ezt nevezik a szakemberek beszűrődésnek, infiltrációnak . Mivel nem fejlődnek ki rendesen, nem képesek az eredeti sejttípusuknak megfelelő működésre, csupán a szaporodást tekintik feladatuknak. Így az egészséges sejtektől, a szervezet egészétől elvonják az oxigént és a tápanyagokat.
A hámszövetből kiinduló rosszindulatú rákok a karcinómák, a kötőszövetieket pedig szarkómáknak nevezik. A rákos megbetegedéseket azon szervek alapján is lehet csoportosítani, amelyben az elsődleges (primer) tumor létrejön.
Minél előbb, annál jobb
A metasztázisok rendszerint az eredeti tumorhoz közel vagy a műtéti hely közelében, a közeli nyirokcsomókban, illetve a vérárammal elérhető szervekben képződnek.
A sejtek megváltozását kiválthatják bizonyos vegyi anyagok, vírusfertőzések, mechanikai behatások, radioaktív vagy erős ultraibolya sugárzás , - azaz környezeti tényezők, - valamint örökletes genetikai hibák is hajlamosíthatnak, illetve felerősíthetik a külső hatást.
A rák kialakulásának valószínűsége az életkorral nő, bár vannak kifejezetten fiatalkori rákok is. A fejlett országok leggyakoribb tumorai a férfiak vastag-, végbél- és prosztatarákja, a nők jóindulatú méhpolipja, a méhnyak- és az emlőkarcinóma. Gyermekek és idősebbek között a vérképző-szervi tumorok a leggyakoribbak.
Magyarországon a rákstatisztikák tendenciái nagyrészt megfelelnek a nemzetközi folyamatoknak, azzal a szomorú kiegészítéssel, hogy a szív- és érrendszeri halálozás után a második helyen állnak a rákos megbetegedések, és európai felmérések tanúsága szerint a férfiak tekintetében első, a nők esetében a második helyen állunk a rák okozta halálozásban. Hazánkban évente 26 ezer férfi és 23,5 ezer nő rákos megbetegedését diagnosztizálják, ugyanakkor összesen csaknem 32 ezer beteg hal meg daganat következtében. Az 5 leggyakoribb rák fajta a férfiak körében a tüdő -, a vastagbél- , a prosztata-, a hólyag- és a gyomorrák , míg a nők között a mellrák vezeti a sort, amit a vastagbél-, a tüdő-, a méhtest- és méhnyakrák követ.
Ez is érdekelhet
Némileg reménykeltővé teszi a képet, hogy napjainkra a legtöbb rák esetében megállt a meredek növekedés. A férfiakkal ellentétben még mindig nő azonban a nők tüdőrákjának előfordulása. Egyértelmű, hogy ez a lányok és asszonyok emelkedőben lévő dohányzása tragikus következményeként értékelendő.
Legjobban: