A kutatásban perifériás artériás betegségben (PAD) szenvedők vettek részt. Ez az állapot a vérerek szűkületével, fájdalommal és a járóképesség csökkenésével jár. Korábbi felmérések szerint felügyelt mozgásprogrammal mérsékelhetőek a panaszok, ám ez az első eset, hogy otthoni alternatívát vettek górcső alá.
A résztvevők közül 81-en otthoni sétaprogramot teljesítettek, a 87 fős kontrollcsoport tagjai pedig csak általános egészségügyi információkat kaptak. A sétálóknak azt javasolták, hogy próbáljanak meg legalább a hét öt napján sétálni, fokozatosan 50 percre növelve az adagot. Fájdalom tapasztalásakor pihenniük kellett, és csak akkor folytatni a sétát, ha az már kényelmes volt számukra.
Egy év után 355 méterről 382 méterre javult a hat perc alatt megtett táv a sétálók körében, míg a másik csoportnál 353 méterről 346-ra csökkent. Az eredmények a című szakfolyóirat május 21-i számában jelentek meg.
"A felügyelt mozgásprogrammal az a gond, hogy rendszeresen a rehabilitációs központba kell látogatni miatta, ráadásul jelenleg nálunk az egészségbiztosítás sem finanszírozza" - fogalmazott dr. Mary McGrae McDermott, a chicagói Northwestern University Feinberg Orvosi Iskolájának professzora.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
"Eredményeink arra buzdítják az orvosokat, hogy akkor is javasolják a betegeiknek a sétát, ha azoknak nincs lehetőségük a felügyelt változatban részt venni. A stroke kockázata is nagyobb. Nem szabad azt hinni, hogy a járásprobléma a kor természetes velejárója. Lábfájdalom, -gyengeség, -bizsergés vagy más probléma esetén orvoshoz kell fordulni" - tette hozzá dr. McDermott.
Legjobban: