A memóriazavarok fokozatosan alakulnak ki a kor előrehaladtával, a folyamatot pedig több tényező is befolyásolja a különböző életszakaszokban. Mint azt a Finn Egészségügyi és Jóléti Intézet (THL) közleménye írja, a depresszióról például régóta úgy tartják, hogy a demencia rizikófaktora. Hasonlóképpen korábbi kutatásokból arra is következtetni lehet, hogy a pszichológiai stressz még akár enyhébb formában is növelheti az időskori betegség megjelenésének kockázatát. A területen eddig lefolytatott tanulmányok azonban jellemzően vagy nagyon kevés résztvevő bevonásával, vagy rövid utánkövetéssel zajlottak. Emiatt nem lehetett belőlük megbízhatóan elkülöníteni, hogy vajon az említett panaszok valóban kockázati tényezőnek számítanak-e, vagy csupán a demencia klinikai diagnózisát megelőzően már az agyban elkezdődő változások korai tünetei.
A THL kutatói ugyanakkor minden korábbinál grandiózusabb vizsgálatba kezdtek a Helsinki Egyetem és a Kelet-finnországi Egyetem szakembereivel együttműködésben. Mintegy 68 ezer finn egészségügyi adataival dolgozhattak, akiket a nemzeti FINRISK tanulmányban legalább egy, de sokszor több évtizeden keresztül követtek nyomon 1972 és 2007 között. A résztvevők körében minden esetben regisztrálták a demenciát kimondó diagnózisokat, továbbá pszichés tüneteik kapcsán is végeztek kérdőíves felméréseket náluk. Az adatok elemzéséből kirajzolódott, hogy még ha viszonylag fiatalon, 45 éves korban is számoltak be depresszióról, kimerültségről vagy gyakori idegeskedésről, az is szignifikáns összefüggést mutatott a későbbi elbutulás kockázatával.
Ez is érdekelhet
Mindez arra utal, hogy a felsorolt pszichés gondok valóban fokozzák a demencia veszélyét, és nem tekinthetők annak prodromális tüneteinek. „Ahogy a társadalom öregszik, a memóriazavarok is egyre gyakoribbá válnak. Természetesen ez még fontosabbá teszi, hogy megértsük a rizikófaktorokat. A pszichiátria szemszögéből különösen érdekes, hogy kifinomult modellezéssel kapcsolatot tudtunk felállítani a mentális stresszhez kötődő tünetek és egy, az agyat érintő szervi betegség között” – mutatott rá Tiina Paunio, a Helsinki Egyetem professzora. Eredményeikről a kutatók a JAMA Network Open című folyóiratban számoltak be.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Legjobban: