A téli hónapokban sok embernek okoz visszatérő kellemetlenségeket a hólyaghurut. A leginkább felfázás néven emlegetett betegség legjellemzőbb tünetei közé tartozik az alhasi fájdalom, az égő érzéssel, illetve fájdalommal járó vizelés, a gyakori vizeletürítési inger. A vizelet erősebb szaga és zavarosabb színe szintén utalhat erre az egészségi problémára. Hiába érint a betegség minden évben temérdek embert – és jelent egyesek számára visszatérő, nehezen kezelhető problémát –, még mindig rengeteg tévhit él róla a köztudatban. Ezekből gyűjtöttük össze a leggyakoribbakat.
Tévhit: a hideg miatt fázunk fel
Az egyik legismertebb tévhit a betegség kialakulásának hátteréhez köthető: hiába tűnhet a neve alapján úgy, a felfázást elsődlegesen mégsem a hideg váltja ki. Elsősorban ugyanis akkor alakul ki, ha bizonyos kórokozók a húgycsövön át eljutnak a húgyhólyagba, ott elszaporodnak és fertőzést okoznak. A betegséghez az altest lehűlése csupán annyiban járul hozzá, hogy gyengül miatta a keringés, így pedig a kórokozókkal szembeni helyi védekezési mechanizmusok is veszítenek hatékonyságukból. A baktériumfertőzésért legtöbbször az E. coli baktérium túlzott elszaporodása tehető felelőssé, mindössze az esetek ötödében váltják ki más baktériumok a megbetegedést.
Tévhit: csak télen alakulhat ki a hólyaghurut
Ez egy újabb tévhit, amelynek alapja szintén az, hogy a felfázást csak és kizárólag a hideg okozhatja. Az igazság azonban az, hogy ezt a betegséget az év bármelyik szakaszában összeszedhetjük, évszaktól és átlaghőmérséklettől függetlenül. Persze a téli hónapokban az alacsonyabb vitaminbevitel és az immunrendszert terhelő egyéb betegségek is segítik a kialakulását.
Tévhit: csak a nők fázhatnak fel
Nem igaz, hogy csupán a nőket érinti ez a betegség, a hólyaghurut mindkét nemnél okozhat kellemetlenségeket. Ám az kétségtelen tény, hogy a nőknél jóval gyakoribb az előfordulása, ennek pedig anatómiai okai vannak. A nők húgycsöve ugyanis jóval rövidebb, mint a férfiaké: mindössze 3-5 cm, szemben a férfiakéval, ami 15-20 cm. A gyulladást kiváltó kórokozók könnyebben juthatnak fel a nők húgyhólyagjába, leginkább a közeli végbél vagy a hüvely felől, hiszen a nők gáttájékán ez a három nyílás rendkívül közel van egymáshoz, így a bélsárral vagy a hüvelyváladékkal távozó mikroorganizmusok könnyen elérhetik a húgyhólyagot.
Az sem igaz, hogy leginkább a fiatal nőket érinti a hólyaghurut, a változókorban lezajló hormonális változások ugyanis növelik a betegség kialakulásának kockázatát. Ennek oka, hogy ebben az időszakban a csökkenő ösztrogéntermelés hatására gyengül a húgyhólyag fertőzésekkel szembeni védekezőképessége.
Tévhit: szexuális úton is terjed a betegség
A hólyaghurut nem terjed szexuális úton, így nem kell attól tartanunk, hogy továbbadhatjuk azt a párunknak. A tévhit hátterében ez esetben az áll, hogy a nőknél az aktív szexuális élet és a gyakori partnercsere fokozhatja a kialakulás esélyét. A nemi élettel járó mechanikai hatások segíthetik a kórokozókat feljuttatni a hólyagba a rövid húgycsövön keresztül.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Tévhit: csak antibiotikumok enyhíthetik a panaszokat
Mivel a hólyaghurut elsődleges kiváltó oka bakteriális fertőzés, így a panaszok megszüntetéséhez sok esetben szükség lehet antibiotikumokra. Ezeket a készítményeket azonban szigorúan az orvosi előírásokat betartva szabad csak használni, hiszen a fertőzésért felelős kórokozók mellett a szervezet számára hasznos baktériumokat is elpusztíthatják. A kezdeti, enyhe panaszokat mi magunk is kezelhetjük otthon. Ebben segítségünkre lehetnek egyes vény nélkül kapható, gyógynövényeket tartalmazó készítmények, amelyek enyhítik a felfázással járó panaszokat. Fontos továbbá a bőséges folyadékbevitel is, amely elősegíti a húgyhólyag természetes tisztulását.
Legjobban: