Az év első hat hónapjához képest javult a helyzet: akkor ugyanis 4 ezrelék volt a visszaesés a korábbi fél évhez képest. Akkor az adatot több szakember aggasztónak találta, mások viszont azt mondták: a csecsemőhalálozásnál olyan kicsik a számok, hogy néhány ezrelékes eltérésből nem lehet messzemenő következtetéseket levonni. Ez ugyanis csak néhány - bár nagyon szomorú - esetet jelent.
Javultak a csecsemőhalálozási adatok, de egyelőre kedvezőtlenebbek a tavalyiaknál. Fordulatot a koraszülött-ellátás fejlesztésétől lehet remélni.
Januártól szeptemberig a csecsemőhalálozási arányszám 0,2 ezrelékponttal rosszabb volt az egy évvel korábbinál a KSH most nyilvánosságra hozott jelentése szerint. Az év első hat hónapjához képest viszont javult a helyzet: akkor ugyanis 4 ezrelék volt a visszaesés a korábbi fél évhez képest.
Akkor az adatot több szakember aggasztónak találta, mások viszont azt mondták: a csecsemőhalálozásnál olyan kicsik a számok, hogy néhány ezrelékes eltérésből nem lehet messzemenő következtetéseket levonni. Ez ugyanis csak néhány - bár nagyon szomorú - esetet jelent.
A korábbi adatsor nyomán azonnal elindult viszont az adatgyűjtés, majd szakmai koncepció készült arról, miként lehetne javítani az új- és koraszülöttek ellátásán.
A legfrissebb számok és az országos jelentés ma kerül az érintettek elé: országos szakorvosi értekezleten beszélnek a gondokról és a teendőkről. Így a szakemberek többsége inkább kivár a helyzet kommentálásával. Elsősorban annak elemzésével és magyarázatával, mi okozhatja a jelentős területi eltéréseket: a Dél-Dunántúlon nagy a visszaesés, Szabolcsban és az Észak-Alföldön viszont javult a helyzet.
Simor Gábor, a székesfehérvári, úgynevezett PIC központ vezető főorvosa szerint gond, hogy nehéz a helyzeten javítani 1 0-1 5 éves lélegeztetőgépekkel, amelyek 50 0-1 000 gramm körüli csecsemők életesélyeit igencsak befolyásolják.
Nehezíti a helyzetet, hogy egyre kevesebb a szakember, nálunk három nővér jut 15 csecsemőre, míg a jó mutatókkal rendelkező országokban egyetlen nővér foglalkozik egy intenzív ellátásra szoruló babával - mondja a főorvos, aki szerint a tendenciákat kell nézni. Ha a mostani, bár lassuló romlás folytatódik, azt komolyan kell venni.
Dicső Ferenc, a nyíregyházi centrum vezetője szerint a legfontosabb, hogy a gyerekgyógyászat, a szülészet és a csecsemő- illetve koraszülöttosztály egy helyen legyen, ez az alapja ugyanis a hatékony ellátásnak. Náluk a fejlesztések hatására egyetlen év alatt 30 százalékkal javult a csecsemőhalandóság. Ma ez az országos átlag alatt van, miközben a koraszülések aránya azt meghaladja - mondja a főorvos.
A minisztérium megbízásából az országos szakfelügyelő által készített anyag szerint minden újszülöttnek joga van ahhoz, hogy olyan helyen szülessen, ahol komplex ellátást kaphat. Lehetőleg még a terhesgondozás során ki kell szűrni a várható koraszüléseket, hogy a babák időben az intenzív osztályok közelébe kerüljenek. Szükséges egy kiemelt fejlődésneurológiai szakmai központ működtetése, régiónként egy kivizsgálást biztosító centrum, a megyei szülészetek mellett pedig utógondozó létesítése. Probléma a szakfelügyelői jelentés szerint az is, hogy tavaly-tavalyelőtt kilencvenhét helyen vezettek szüléseket, ebből harmincötben osztályonként csak évi hatszázat, vagyis napi kettőnél kevesebbet, sőt volt tizenkilenc olyan szülészet, ahol átlagosan napi egyetlen kisbaba született, ami szakmailag erősen kifogásolható helyzet. A szakmai anyag szerint az eddigi adatok, tendenciák azt mutatják, hogy az újszülött-gyógyászati szakma jelentős eredményeket ért el a csecsemőhalálozás csökkentése terén, a koraszülött-ellátás rohamos fejlődésével párhuzamosan.
(2007.11.28. 10:41)
Kun J. Viktória - Népszabadság