Egységes képesítési követelményeket fogalmazna meg az unió több szakmára, s ezzel könnyebbé válna a diplomák elismertetése. Évente úgy tízezer külföldi diploma "érkezik" Magyarországra: köztük egyre több a magyar diák által külföldön szerzett bizonyítvány.
Hamarosan könnyebbé válhat a diplomák elismertetése az unióban. Egy közösségi irányelv alapján a tagállamoknak lehetőségük van ugyanis arra, hogy az egyes szakmákban közös képzési követelményeket fogadjanak el. Hét - az építész, az orvosi, a fogorvosi, az állatorvosi, a gyógyszerészi, az ápolói, illetve a szülésznői - szakmának az oklevelét már most is minden tagállamban azonos normák teljesítése után lehet megkapni. E szakmák sora tovább bővülhetne - az ezt lehetővé tévő jogszabály-módosítás már a parlament előtt van.
Az egységes képzési előírások alapján szerzett oklevelek elismertetése az EU-n belül automatikus, segítve ezzel a munka-erőpiaci, illetve a hallgatói mobilitást. Mészáros Gábor, az Oktatási Hivatal Ekvivalencia és Információs Központjának igazgatója érdeklődésünkre elmondta: leginkább a gyógypedagógusi, illetve a mérnöki szakmai szervezetek törekszenek a közös uniós képzési követelmények megfogalmazására.
Megjegyezte: az egységes követelményrendszer egyébként is leginkább az egészségügyi, illetve a mérnöki pályákon lehetséges. Egy anyanyelvi tanár, egy jogász vagy egy könyvelő esetében már kevésbé megvalósítható.
A nem azonos képzési követelményekkel rendelkező szakmák okleveleinek honosíttatásakor a fogadó ország összeveti a sajátját a küldő tagállam képzésével, és ha a két képzés hossza vagy tartalma eltér, a diploma birtokosát különbözeti vizsga letételére vagy gyakorlati idő letöltésére kötelezheti.
Még nehezebb a dolguk a nem uniós állampolgároknak: ők csak akkor gyakorolhatják hivatásukat az unióban, ha ott is megszerzik a szükséges oklevelet.
A román óvónők például 2007 januárja előtt csak akkor dolgozhattak Magyarországon óvónőként, ha elvégezték a megfelelő főiskolát. Romániában nem főiskolai diploma, csupán érettségi és egyéves szakmai képzés szükséges egy óvónői állás betöltéséhez. Románia EU-csatlakozása óta azonban nekik is elég csupán egy különbözeti vizsgát letenniük, vagy gyakorlati időt eltölteniük.
Évente egyébként mintegy tízezer külföldi közép- és felsőfokú oklevél "érkezik" Magyarországra - mondja Mészáros Gábor. A honosíttatási kérelmek beadói között az utóbbi években egyre több az olyan magyar állampolgár, aki külföldön szerzett oklevelet: arányuk már eléri a 30 százalékot. A legnagyobb arányban - 60 százalékban - azonban a határon túli magyarok honosíttatják hazánkban a diplomájukat. A fennmaradó tíz százalékot a magyarul nem beszélő külföldi diplomások teszik ki.
A statisztika persze nem teljes, hiszen csak az úgynevezett szabályozott szakmák diplomáit kell honosíttatni. Vagyis csak az olyan munkakörök okleveleit, amelyek betöltéséhez az adott ország jogszabályai meghatározott szakképesítést írnak elő. A közgazdász, az informatikus vagy az újságírói szakma hazánkban nem ilyen: így például ezek okleveleit nem kötelező honosíttatni.
Legjobban: