A Magyar Nemzet által megismert friss rendelettervezet szerint az állami finanszírozású szakorvosképzést igénybe vevő rezidenseknek nyilatkozatban kell vállalniuk, hogy a szakvizsga megszerzése után legalább három évig teljes munkaidőben, illetve kétszer annyi ideig - legalább heti 18 órában - részmunkaidőben a közfinanszírozott alap- vagy szakellátásban dolgoznak.
Hermann Péter, a Magyar Orvosi Kamara Fogorvosi Tagozatának elnöke a tervezet kapcsán kijelentette: a fogorvosok esetében eddig is nagyon keveseknek, a végzettek körülbelül tíz százalékának adatott meg, hogy államilag finanszírozott szakképzésben vegyen részt.
Évente mindössze tizenhat friss diplomásnak volt lehetősége, hogy állami finanszírozás keretein belül vegyen részt a szakképzésben. Esetükben kifejezetten az oktatói utánpótlás volt a cél az egyetemeken. A többieknek fizetniük kellett a szakképzésért, nem is keveset, képzőhelytől függően havi 50-60 ezer forintot. Ezt mégis sokan vállalták - mondta Hermann Péter. Kitért arra is: üdvözlendő, hogy bővítik az állami támogatásban résztvevők számát, de kérdéses, hogy eléri-e a célját az intézkedés, és ezután azok, akik eddig fizettek, a jövőben inkább a térítésmentes képzést választják-e, azzal együtt oedug az állami betegellátást. A szakember úgy véli, könnyen előfordulhat, hogy a támogatás ellenére sem vállalják a fogorvosok a röghöz kötést. Inkább továbbra is magánpraxisban dolgoznak, és a jövedelmükből könnyedén kifizetik a szakképzésük díját.
A fogorvosok esetében nem is feltétlenül szükséges szakvizsga ahhoz, hogy elkezdhessenek dolgozni. Akár rögtön a diploma megszerzése után is praktizálhatnak önállóan. A végzettek körülbelül 80 százaléka ugyanakkor meg akarja szerezni a szakvizsgát, és ők eddig maguk finanszírozták a képzésüket. Az önköltségért cserébe azonban szabadon dönthettek arról, hogy állami vagy - a jövedelmezőbb - magánpraxisban akarnak-e elhelyezkedni. Azok, akik külföldre mentek dolgozni, nem vettek részt a szakképzésben.
A tervezet egyik nem titkolt célja - Hermann Péter szerint -, hogy csökkentse a tartósan, vagyis legalább fél éve betöltetlen fogorvosi praxisok számát. Ez azonban távolról sem biztos, hogy megvalósul, hiszen egyrészt nem tudni, mekkora lesz majd az államilag betölthető keretszám, és a röghöz kötést vállalók közül hányan vállalnak ilyen körzetet.