A lakosság mindösszesen egytizede számára legfontosabb tényező egy-egy gyógyszer esetében annak ára, a többség a készítmények hatásosságára és biztonságosságára figyel - hívja fel a figyelmet a GfK LHS Healthcare "Lakossági egészségfelmérés" tanulmánya.
A különböző készítménytípusok közül a vényköteles szerek aránya a teljes gyógyszerköltésen belül 10 százalékkal nőtt 2004 és 2007 között.
A gyógyszerek kapcsán leggyakrabban arról hallhatunk, hogy azok túl drágák, s e vélekedés elterjedtségének okát a GfK Hungária jelen felmérésének számos adata is mutatja. A lakosság mintegy egytizede (11 százalék) nem tud minden felírt gyógyszert kiváltani a patikában a fizetendő összeg miatt. E válaszadók aránya a legalacsonyabb - nyolc általános vagy kevesebb - végzettséggel rendelkezők közel negyedére igaz ez (23 százalék).
A megkérdezettek további 46 százaléka gondolja úgy, hogy a gyógyszerekre kifizetett összeg jelentős teher a család költségvetésére nézve - az ezt a vélekedést osztók aránya a 60 évesnél idősebb korosztályban 70 százalékot is eléri. A felmérés eredményei alapján azonban érdemes alaposabban megvizsgálni a gyógyszerek árának kérdéskörét.
A gyógyszerek árát jelentősnek tartó válaszadók amellett, hogy úgy vélik, a gyógyszerköltségek jelentős nyomást gyakorolnak a család költségvetésére, még megfizethetőnek ítélik az ezirányú kiadások mértékét.
Elmondható, hogy a lakosság többsége a gyógyszerek esetében nem kifejezetten árérzékeny, hiszen az egyes gyógyszerek jellemzői közül messze legfontosabbnak azok hatásosságát és biztonságosságát tartják - mindössze a 10 százalék számára legfontosabb tényező az ár. Mindez ugyanakkor azt is jelenti, hogy a páciensek jóval több információt szeretnének kapni a gyógyszerek hatásáról és lehetséges mellékhatásairól.
Az olcsó gyógyszer ma sokkal inkább az orvosok által felvetett téma, mint a páciensek kérése. A kormányzati program hatására a páciensek 61 százaléka szembesült olyan helyzettel, amikor az orvos felajánlotta az olcsóbb gyógyszer rendelésének lehetőségét. Ezzel szemben azonban csak 30 százalékuk kezdeményezte saját maga olcsóbb gyógyszer felíratását, és pontosan ugyanilyen arányban találkoztak azzal, hogy a gyógyszerész ajánlott olcsóbb vényköteles készítményt. Az adatok azt mutatják, hogy a beteg és orvosa közötti kapcsolat még egy újabb paternalista elemmel bővült, ezúttal az ár kérdését illetően.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Amennyiben a vényköteles gyógyszerekre, a nem vényköteles gyógyszerekre és a természetgyógyászatra fordított költések összességét vizsgáljuk, kiderül, hogy 2004 és 2007 között a vényköteles gyógyszerek aránya a teljes költésen belül 33 százalékról 43 százalékra nőtt. Az orvos által kezdeményezett gyógyszerszedések költsége azonban összességében még mindig elmarad a lakosság által kezdeményezett öngyógyítás költségeitől.
Az adatok azt mutatják - más kutatások eredményeivel összhangban -, hogy a gyógyszerek és kezelések hasznának, valamint lehetséges kockázatainak világos, egyértelmű és részletes kommunikációja nagyobb társadalmi haszonhoz vezethetne, mint az árra összpontosító tájékoztatás.
A kutatásról
A GfK Hungária Piackutató Intézet 2007 áprilisában a 15 évnél idősebb lakosság körében végzett kutatást 990 fő megkérdezésével arról, hogyan értékelik saját egészségi állapotukat, mit tesznek egészségük megőrzése érdekében, hogyan viszonyulnak a kezelésekhez és a gyógyszerekhez.
A felmérést a GfK Hungária Piackutató Intézet végezte.
Ez is érdekelhet
(2007.07.03. 10:30)
Legjobban: