A közlekedés okozta szennyezés légzési nehézséghez és megnövekedett tüdőtérfogathoz vezethet asztmás gyerekekben, állítják azok a kutatók, akik az úthálózat és a forgalom sűrűségének a gyerekek tüdőfunkciójára gyakorolt hatását vizsgálták egy mexikói határvárosban, Ciudad de Juarezben.
Az eredményeink azt mutatják, hogy a közlekedési szennyező források közelsége otthon vagy az iskolában hosszú távú hatással lehet az asztmás gyerekek légzőszerveire. - mondta el Fernando Holguin, M.D., M.P.H., az Emory Egyetem orvostudományi karának tüdőgyógyász adjunktusa, a tanulmány első szerzője, amely az Amerikai Mellkasgyógyászati Társaság lapja, az American Journal of Respiratory and Critical Care Medicine decemberi második számában.
A közlekedés okozta szennyezés köztudottan összefüggésben áll az asztma súlyosságával, de eddig nem volt ismeretes, hogy hogyan befolyásolják a légúti fertőzéseket és a tüdőtérfogatot asztmás és nem asztmás gyerekekben. - Az Amerikai Egyesült Államok nagyobb, északi és déli határvárosaiban gyakran nagy a forgalom, különösen a határátkelőknél. Az ebből eredő szennyeződés károsan hathat a közelben lakók egészségére. - mondta el dr. Holguin.
Annak vizsgálatára, hogy a közlekedésből származó szennyezőanyagok hogyan befolyásolják a gzerekek tüdejének működését és légúti tüneteit, a kutatók a tanulmányhoz 200, korban és nemben egyező asztmás és nem asztmás, 6 és 12 év közötti iskolás gyereket vizsgáltak. Egy éven át mérték az út- és forgalomsűrűséget valamint a forgalom-eredetű szennyezőanyagokat a gyerekek otthonai és iskolái közelében, majd minden gyermeket tüdőfunkció-vizsgálatnak vetettek alá és vizsgálták a légúti tüneteiket négy egymást követő hónapon át - írja a MediPress.
Az asztmás gyerekek sűrű úthálózattal rendelkező környékeken laktak, az asztmások viszont nem. Az asztmások több nitrogén-monoxidot lélegeztek ki és kisebb volt a tüdőtérfogatuk és a mért légáramlásuk. Ha az asztmás gyerekek 50 méterre laktak a sűrű úthálózattal átszőtt területektől, a légúti tüneteik kialakulásának esélye 50%-kal nagyobb volt. Ezek az eredmények ajánlásokkal szolgálhatnak az említett körülmények között élő asztmás gyerekeknek - különösen azoknak, akik gyógyszeresen nem kezelhetők megfelelően - mert rájuk nagyobb hatása lehet a járművek által kibocsájtott anyagoknak. - mondta el dr. Holguin.
Míg az iskolák környékén a nagy forgalom a vizsgálatok szerint az asztmás és a nem asztmás gyerekek légzőrendszerére egyaránt hatott, a tanulmány adatai nem értek el statisztikai szignifikanciát. Mégis - tette hozzá dr. Holguin - ezek az eredmények jelentős közegészségügyi ajánlásokkal szolgálhatnak, mert számos országban a nagy forgalmú utak közelében találunk iskolákat.
Ez az első ilyen tanulmány, ami a közlekedésből származó szennyezőanyagok hatását vizsgálta asztmás és nem asztmás gyerekek nagy csoportjában egy éven át. A kapott eredmények alátámasztják és kiegészítik korábbi tanulmányok eredményeit, amik a közlekedés gyerekekre gyakorolt hatását vizsgálták, de nem voltak elegendők a specifikus szennyezőanyagok és a légúti tünetek közti szignifikáns kapcsolat megállapítására.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ezen eredmények azért jelentősek, mert mérhetően mutatják, hogy az utak közelsége idült légúti gyulladáshoz és a légzésfunkció csökkenéséhez vezet. - mondta el dr. Holguin. Ez a tanulmány kijelöli a jövőbeli kutatás irányát, hogy meghatározhassuk, milyen megelőző eszközökkel csökkenthetjük a károsanyag-kibocsátás hatásának mérséklését fogékony gyerekekben.
Ez is érdekelhet
STOP
Legjobban: