A nagy múltú egyetem rövid története
A Semmelweis Egyetem múltját egészen 1769-ig vezeti vissza, amikor is Mária Terézia királynő átfogó, birodalmi szintű egészségügyi reformja részeként megalakította az akkor Nagyszombatban működő magyar egyetemen az orvosi fakultást. Az intézmény életében röviddel ezután költözések sora következett: 1777-ben Budára, majd 1784-ben Pestre. Az 1780-ban kiadott Diploma Inaugurale rögzítette az egyetem jogállását és fenntartásának anyagi alapjait. A XVIII. sz. végétől tanszékek sora jött létre, s az intézmény a XIX. században mind szakmai súlyát, mind pedig fizikai kiterjedését tekintve jelentős fejlődésnek indult: nagy beruházások, a mai klinikai központok kialakulása, meghatározó orvosi iskolák létrejötte jellemezte ezt az időszakot a XX. század elejéig. A történelem viharai nem kímélték az egyetemet. Budapest 1944-es ostroma, de még inkább az 56-os forradalom harcai hatalmas háborús károkat okoztak.
A 2000-ben életbe lépett egyetemi integráció az intézmény nevét Semmelweis Egyetemre változtatta. A 239 éves múltra visszatekintő egyetemről csak szuperlatívuszokben lehet beszélni.
Az oktatás felelőssége
A Semmelweis Egyetem feladatának olyan egészségügyi szakemberek képzését és továbbképzését tekinti, akik végzésük után a betegellátás-gyógyítás vagy az oktatás-kutatás területén hasznosítják tudásukat.
Az egyetemet jelenleg öt kar alkotja: az Általános Orvostudományi Kar, az Egészségtudományi Kar, a Fogorvostudományi Kar, a Gyógyszerésztudományi Kar és a Testnevelési és Sporttudományi Kar.
Az egyetemen az 1970-es évektől külföldi hallgatók is növekvő számban tanulnak, így 1983-ban németül, majd 1989-ben angolul is megindult az oktatás. Az egyetem fennállása alatt közel 100 000 diplomát adott ki. Az egyetemen szerzett diploma nemzetközileg széles megbecsülésnek örvend.
Az egyetem nagy hangsúlyt fektet az oktatás fejlesztésére is. A gazdasági, technológiai, társadalmi változások egyaránt megkövetelik a felsőoktatási intézmények részéről a felkészülést a minőségi képzések és korszerű képzési formák bevezetésére, így az egyetem folyamatosan alakítja képzési rendszerét. A képzési kínálat kiszélesítését jelentette az Egészségügyi Menedzserképző Központ, de a Doktori Iskola 1992-es létrehozása is egyfajta mérföldkövet jelentett az intézmény okatatási rendszerében.
A változó igényekhez történő alkalmazkodásra hasonlóan jó példa a Budapesti Műszaki Egyetemmel közösen végzett orvos-mérnökképzés, illetve az egészségügyi informatikusképzés. E progresszív tendenciát az egyetem a jövőben is folytatni kívánja. Kiemelt helyen áll az ehhez kötődő képzési irányok kialakítása, például a molekuláris medicina, a biotechnológia, a bioinformatika, a biomedicinális iparjogvédelmi és kutatásmenedzser, és a gyógyszerkutató és -fejlesztő szakirányok beindítása vagy megerősítése. Az oktatási formák tekintetében az egyetem jelentős lépéseket tesz a távoktatás beindítása.
Az intézmény joggal büszke, hogy elsőként a világon itt valósulhatott meg a patológia oktatása digitális mikroszkópokon.
Kutatás: a fejlődés mozgatórugója
Az elmúlt 5 évben az egyetemen a kutatásfejlesztés súlyponti kérdés lett.
Az egyetem részvételével négy kiválósági központ alakult. A jövő nagy kihívása egy már önálló infrastruktúrával rendelkező Bio Info Medicinális Innovációs Park (BIMIP) kialakítása. Az egyetem a magyarországi biomedicinális kutatások meghatározó intézménye. Örvendetes, hogy a kiválósági központok már piacképes termékek előállításán fáradoznak (Kooperációs Kutatóközpont, Egyetemi Tudásközpont, két Asboth konzorcium).
Gyógyítás és betegellátás
A Semmelweis Egyetem az ország legnagyobb egészségügyi intézménye. Fennállása alatt mindig törekedett olyan gyógyítási és egészség-megőrzési programok kidolgozására és megvalósítására, mely az adott kor legfrissebb, legkorszerűbb ismereteit állította a gyógyítás és egészségmegőrzés szolgálatába.
Az egyetem a betegellátási tevékenységét a Klinikai Központba szervezett klinikáin végzi.
A Klinikai Központ betegellátással foglalkozó intézetei és klinikái (26 klinika) három fő klinikai tömbben (Belső Klinikai Tömb, Külső Klinikai Tömb, Kútvölgyi Klinikai Tömb) és közel 40 különálló egységben fogadják a havonta kb. 145.000 járóbeteget és 9.000 fekvőbeteget, azaz az egyetemen ellátott betegek száma megközelíti éves szinten a 2 000 000 főt. Ezek alapján az egyetem önmagában a magyar lakosság egészségügyi ellátási szükségleteinek kb. 6 %-át biztosítja. A klinikák a progresszív betegellátás csúcsán helyezkednek el, a legtöbb szakmai területen országos ellátási kötelezettséggel rendelkeznek, így a legsúlyosabb állapotú, komplex kezelést igénylő betegek gyógyításában vezető szerepet játszanak.
Kiemelt szerep jut az egyetemnek a nagy szakmai potenciált igénylő ellátások területén is. Ilyenek a szervtranszplantáció, a kardiológia és szívsebészet, a koraszülött ellátás és sebészet, onkosebészet és pszichiátria.