A Budai Egészségközpont, Magyarország egyik vezető magánegészségügyi intézménye bemutatta 2010. évi Prémium menedzser szűrővizsgálati programjának eredményeit. A szűréseken közel ezer közép- és felsővezető vett részt, így a vizsgálatok a magánegészségügyi piac egyik legátfogóbb képét mutatják a vezető beosztású munkavállalók egészségi állapotáról.
A tavaly felállított diagnózisok 91 százaléka valamilyen kóros állapotra utalt, és mindössze az esetek 9 százaléka tartozott a kórjelző elváltozást nem mutató állapotba. A diagnózisok közel fele az emésztőrendszer, a szem, illetve a táplálkozási és más anyagcsere betegségek csoportjába sorolható. A leggyakoribb menedzserbetegségek közé az anyajegyek jóindulatú elváltozásai, a lúdtalp, az elhízás, valamint a vérzsír-rendellenességek tartoztak.
"A statisztikai adatok minden évben rámutatnak a rendszeres szűrővizsgálat fontosságára. A betegségek és a szövődmények kialakulása a megfelelő kivizsgálással, orvosi kezeléssel és gondozással megelőzhető. Az egészségmegőrzés pedig mind a munkavállalót, mind a munkáltatót jelentős bevételkieséstől és költségektől óvhatja meg. Tapasztalataink szerint a vállalatok mindinkább odafigyelnek erre, a munkavállalók közül sokan évek óta részt vesznek vizsgálatainkon. Ennek köszönhetően az esetek többségében nem diagnosztizáltunk súlyos elváltozást az elmúlt évben" – mondta Kiss András, a Budai Egészségközpont marketing és értékesítési igazgatója.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A Prémium szűrővizsgálati programban 7800 orvos-páciens találkozóra került sor, és a vizsgálatok során 7037 esetben állítottak fel diagnózist. Egy menedzserre 2010-ben átlagosan 7,2 diagnózis jutott, és a diagnózisok 91 százalékában fedeztek fel valamilyen kóros állapotot az intézmény orvosai. A menedzserek leggyakoribb 20 betegsége a diagnózisok 56 százalékát tette ki.
A leggyakoribb eltérésként a festékes anyajegy fordult elő az esetek 48 százalékában. Ezek az anyajegyek az in situ, azaz adott helyzetükben jóindulatú daganatok közé tartoztak, de mindenféleképpen odafigyelést igényelnek. A résztvevők 38 százalékánál diagnosztizáltak lúdtalpat, 36 százaléknál elhízást, 30 százaléknál pedig magas koleszterin- és trigliceridszintet. Utóbbi elváltozások a tapasztalatok szerint a mozgásszegény életmód és az egészségtelen táplálkozás következményei. Az ötödik leggyakoribb betegség az időskori látás volt (öregszeműség), mely a páciensek 27 százalékánál jelentkezett. Az esetek közel 26 százalékában fedeztek fel az orvosok fogínygyulladást és foggyökér-betegségeket, melyek fogászati gócot is jelenthetnek és számos betegség forrásai lehetnek. A résztvevők közel negyedét érintette a rövidlátás, továbbá a vizsgáltak közel 20 százalékánál diagnosztizáltak foghiányt, fogszuvasodást és elsődleges magasvérnyomás-betegséget.
A 20 legjellemzőbb kóros állapot közé tartozott a tavalyi év során a távollátás, az allergia, és a máj betegségei. Utóbbi kategóriában 42 főnél mutatták ki az egyik leggyakoribb "menedzserbetegséget", a stresszes és rendszertelen élet egyik következményeként kialakuló refluxot. A sorban következő "magasnak mért vérnyomás a hypertónia diagnózisa nélkül" komoly odafigyelést igényel, hiszen ez az állapot a már kialakult elsődleges magasvérnyomás-betegség előszobája, viszont ekkor még csökkenteni lehet a súlyosabb állapot kialakulásának veszélyét. Gyakori diagnózis volt 2010-ben a szemtengely ferdülése, a kéz- és lábujjak szerzett deformitása, a körömgombásodás, a deformitások, az orrsövény elferdülés, valamint a gerinc degeneratív elváltozása is. A mozgásszervi eltérések nemcsak személyes, hanem munkáltatói szemmel nézve is kiemelt jelentőséggel bírnak, ugyanis a betegállományban töltött időt nagymértékben ezek az egészségügyi problémák okozzák. A rendszeres mozgás népszerűsítése és biztosítása ezért a vállalatok egyik fontos jövőbeni célkitűzése között szerepelhet.
Legjobban: