Már a szülőszobától egészen 18 éves korig minden gyerek egészségi állapotát időről időre kötelezően ellenőrzik. A vizsgálatok ingyenesek. A jól menedzselt fiatalok felnőtt élete is egy szűrővizsgálattal kezdődik, ezt hívják a háziorvosok a "felnőttkori alapstátus meghatározásának".
A legelső szűrés, amelyen egy gyermek átesik, a megszületését követő Apgar-teszt. Ez az újszülött fizikai állapotának felmérésére szolgál, vele szívverést, a légzést, az izomtónust, a reflexeket és a bőrszínt vizsgálják. Értéke 0 és 10 között lehet, és akkor optimális, ha az eredménye legalább 7-es. A tesztet a baba világra jövetelét követő első és ötödik percben végzik. Az egyperces Apgar-érték a magzat méhen belüli állapotára "utal vissza", míg az ötperces a későbbi újszülöttkori állapot előrejelzésére szolgál. A szülők minden esetben tájékoztatást kapnak a mért értékekről, illetve - ha szükséges -, a további teendőkről.
Még szintén a kórházban elvégzik a babáknál a fejlődési rendellenességek szűrését, az ideggyógyászati vizsgálatot, a csípőficamszűrést, az érzékszervek működésének és az anyagcsere-betegségek vizsgálatát.
Kicsivel később, 1, 3 és 6 hónapos életkorban megismétlik a teljes fizikális vizsgálatot, különös tekintettel a korábban fel nem derített fejlődési rendellenességek, a csípőficam, a rejtettheréjűség szűrésére, ellenőrzik az idegrendszer és az érzékszervek működését, a pszichomotoros és mentális fejlődést.
A későbbi, de még gyermekkorban elvégzett szűrővizsgálatok között vannak "visszatérők", ilyen a teljes fizikális, érzékszervi, idegrendszeri vizsgálat, és vannak olyanok is, amelyek egy adott fejlődési szakaszban válnak fontossá, mert az elváltozások ekkor ismerhetők fel legjobban. Ez utóbbiak közé tartozik iskoláskorban a magatartási zavarok, a gerincproblémák, vagy a tartáshibák szűrése. Az iskolásoknál nemcsak a gyerekek fizikai és szellemi fejlődésére fordítanak figyelmet, hanem a szív- és érrendszeri betegségekre, de - különösen, ha ezt a családi előzmények indokolják - igyekeznek kiszűrni a betegségekre hajlamosító tényezőket, így többek között az elhízást, a magas vérnyomást.
Míg az egy éven aluliak fejlődésének ellenőrzése, szűrése a védőnők, illetve házi gyermekorvosok feladata, addig az egy és hat év közöttieket a bölcsődékben, óvodákban, illetve a gyermekorvosi rendelőkben szűrik. Minden iskolának van kijelölt orvosa és védőnője, aki köteles rendszeresen megvizsgálni a gyerekeket. A gyermekek számára jogszabály garantálja az életkorhoz kötött orvosi vizsgálatokat és a kiegészítő szűrővizsgálatokat egy, három és hat hónapos korban, valamint egy-öt éves kor között évente, 6-18 éves életkor között kétévente: a testi fejlettség ellenőrzését, az adott életkorban felismerhető fejlődési rendellenességek szűrését (pl. csípőficam), az idegrendszer vizsgálatát, a pszichomotoros, mentális és szociális fejlettség vizsgálatát, a mozgásszervek vizsgálatát, az érzékszervek (látás, kancsalság és hallás), valamint a beszédfejlettség vizsgálatát, a nemi szervek vizsgálatát (kétéves korban rejtettheréjűség), később a nemi érettség vizsgálatát, hároméves kortól a vérnyomás vizsgálatát, 11 éves kortól a golyva tapintásos vizsgálatát (tekintettel arra, hogy hazánkban számos településen jódhiányos az ivóvíz), 3-18 éves kor között az évenkénti fogászati szűrést.
Figyelje a fogát!
Az időben megkezdett fogszabályozással gyermekének nemcsak abban segíthet, hogy szép fogai legyenek, de abban is, hogy később normálisan tudjon harapni, rágni, és ezáltal egészséges maradhasson. Ezért, ha gyermekénél a következő jeleket észleli, mindenképpen keresse fel a fogorvost, illetve, ha van a környéken,
a fogszabályozó orvost:
rágási vagy harapási nehézségek,
fogak torlódása, rossz helyen lévő fogak,
állkapocskattogás,
szájon át légzés,
ujjszopás,
ráharapás az ajkakra vagy szájpadlásra,
szabálytalanság-aránytalanság a fogsorokban,
méretbeli eltérések az állkapocsnál és a fogaknál.
Így indul a felnőttkor
A háziorvosnak páciense 21 éves korában fel kell ajánlania a felnőttkori egészségi alapállapot meghatározását. (E vizsgálatok térítésmentesek, de vizitdíjkötelesek.) Ennek során a családi kórelőzmény, az egyéni sajátosságok ismeretében felmérik a hajlamot és a kockázati tényezőket, amelyek később - többek között - szív- és érrendszeri betegségeket, cukorbajt, vesebetegséget vagy daganatot okozhatnak. Az orvos mindennek ismeretében nemcsak abban segíthet, hogyan tud a fiatal felnőtt egészsége érdekében változtatni életmódján, de - akár a későbbiekre nézve - további szűrővizsgálatokat is javasolhat.