Jelentős társadalmi hatása lenne, ha sikerülne a major depresszió kezelésében új, jobb hatásfokú, vagy gyorsabban ható antidepresszáns gyógyszereket bevetni - jelent meg a Biological Psychiatry decemberi számában.
A cikk vezető szerzője, Kamilla Miskowiak szerint a depresszió nemcsak az agyban zajló kémiai eltéréseknek köszönhető, hanem kialakulásában szerepet játszanak az idegsejtek szerkezeti változásai is.
A legújabb kutatások eredményei arra engednek következtetni, hogy a depressziós betegek idegsejtjei lassabban regenerálódnak, illetve a stressz és a stressz hormonok károsítják őket. Ennek alapján a kutatók elkezdték vizsgálni az eritropoetin hatását depresszióban. Az eritropoetint (Epo) a vese termeli, és a vörösvértestek képződéséhez szükséges, ezért eddig a vérszegénység kezelésében alkalmazták. Újabb bizonyítékok alapján azonban az Epo idegvédő hatással is rendelkezik, sőt állatmodellben sikerült bizonyítani az Epo idegnövesztő befolyását is - értesült a MediPress.
A most megjelent cikkben Miskowiakék arról a kutatásról írnak, melynek során funkcionális MR vizsgálattal egészséges önként jelentkezőkön vizsgálták az Epo hatását az érzelmi információk idegi feldolgozására. Azt találták, hogy az Epo a jelenlegi antidepresszáns gyógyszerekhez hasonlóan befolyásolja az érzelmi válaszok szabályozását. Ennek alapján a szakemberek szerint az Epo valóban kandidálhat egy teljesen új antidepresszáns szerepére. Az újság főszerkesztője, Dr. John H. Krystal egyetért kollégájával, és szintén érdekesnek találja az Epo depresszióellenes hatásaiban rejlő lehetőségeket.
Ez is érdekelhet
STOP
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Legjobban: