A kezdetek, az első dialízis, transzplantáció
A korszerű urológiai gyógyítás alapjait Szegeden Vidákovits Kamilló tanszékvezető professzor rakta le, ám a szakma első igazi képviselője Karátson Aladár volt, aki 1931-ben kapott állást a Sebészeti Klinikán. Később - a negyvenes évek végén - különálló urológiai osztályt Jáki Gyula hozott létre, abban az időben, amikor az orvostudomány ugrásszerűen fejlődött, és így az urológiai osztály képe, élete is drámaian megváltozott. Ezekben az években itt alkották meg az első magyar művesét, és 1954-ben azzal végeztek először dialízist Magyarországon. Ez a kezelés tekinthető a szegedi, egyúttal az első hazai műveseállomás alapkövének, amely a legmodernebb feltételek között ma is működik.
Az ötvenes évek végétől egyre több műtéti beavatkozást végeztek az Urológiai Osztályon is. Időközben a Műveseállomás is "polgárjogot" nyert, kivált az Urológiai Osztály kereteiből, és Gál György vezetésével önállóan működött tovább.
1962 decemberében szenzációsnak számított az első hazai veseátültetés, melyet egy 26 éves férfin hajtottak végre, és ezzel a műtéttel a klinika az orvostudomány transzplantációs történelmében világszínvonalon állt. A veseátültetési kísérleteket ezután rendszeresen és folyamatosan végezték, a hetvenes években pedig a prosztatarák gyógykezelésében is nagy fejlődés mutatkozott.
1984. szeptember elsejei hatállyal a kórház urológiai osztályát Urológiai Tanszékké minősítették, mely az egyetemi orvosképzés szolgálatában álló, az egyetem Általános Orvosi Karához tartozó önálló oktatási, szervezeti egységgé vált.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az Urológiai tanszék Klinikává alakul
1997-ben dr. Pajor Lászlót nevezték ki egyetemi tanárrá és tanszékvezetővé. Nevéhez fűződött az uro-onkológián belül a hólyagpótlás fejlesztése, és az országos centrum kialakítása. 2006-ban befejeződött az Urológiai Tanszék rekonstrukciója: a betegellátó részek alapterülete kétszeresére nőtt, teljesen felújították a műtőblokkot, és korszerű műszerekkel látták el.
A Szegedi Tudományegyetem Szenátusa 2007-ben a Tanszéket Urológiai Klinikává minősítette át, és ezzel megszületett az ország negyedik Urológiai Klinikája.
A jelen
A Szegedi Urológiai Klinikán minden Magyarországon ismert urológiai műtétet elvégeznek. A Klinika országos központként is működik a következő betegségekben: nagyméretű vesedaganatok sebészi kezelése, káva thrombust adó vesedaganat műtétje, vesedaganatok laparoszkópos eltávolítása, uréterpótlás vékonybélből, heredaganat retroperitoneális áttétjének műtétje, hólyag-eltávolítás vizeletes stomával, hólyag-eltávolítás műhólyag pótlással, prosztatarák miatt radikális prostatectomia nyitott műtéttel és laparoszkópiával, a húgycső plasztikai műtétei, BPH lézeres vaporizációja, műsphincter-beültetés, férfi- női nemi szerv átalakító műtétek.
A műtőblokk felújítása 2006-ban történt, így a műtéteket a régió legkorszerűbb műtőjében végzik. A műszeres felszereltség országos viszonylatban a legjobbnak mondható. A műtét után a betegeket kényelmes, néhány ágyas kórteremben helyezik el, és minden kórteremben van fürdőszoba és WC. A betegek kényelmét szolgálja az értékmegőrző, a felújított konyha, és a kápolna.
A járóbeteg-ellátás Szeged és környékére vonatkozik közvetlenül, de bonyolult eseteket az ország minden részéből fogadnak.
| Szegedi Urológiai Klinika | ||
| Főigazgató: | Prof. Dr. Pajor László | |
| Osztályok száma: | 1 | |
| Kórházalapítás: | 1921. | |
| Vonzáskörzet: | Csongrád, Békés, Bács-Kiskun, Jász-Nagykun-Szolnok megye | |
| Ellátott fekvőbetegek száma: | 1497 fő / 2009 | |
| Ellátott járóbetegek száma: | 27.147 fő / 2009 | |
| Orvoslétszám: | 10 | |
| Egészségügyi szakdolgozói létszám: | 18 | |
Ez is érdekelhet
Legjobban: