A tavalyi év tudományos eseményeként megtudtuk, hogy az emberi agy rendkívül lassan fejlődik. A genetikai evolúciónkat kutató Chicago-i munkacsoport szerint az emberi agy túlságosan komplex, a különböző gének és fehérjék funkciói, az egymásra való hatásai túlságosan összefüggnek, és ezért minden változásnak nagy a kockázata.
Az ember és a csimpánz fejlődésének szétválása után az emberi agy viharos gyorsasággal fejlődött. Majd lefékeződött a fejlődés, az agy fejlődése lassúbb lett, mint más emberi testszövetek evolúciója, és lassúbb annál is, ahogy az emberszabású majmok és más állatok agya fejlődik.
A chicagói kutatók több ezer makákótól származó génszekvenciát hasonlítottak össze csimpánzok, egerek és emberek megfelelő génjeivel, s az értékelés szerint a gének evolúciója annál gyorsabban ment végbe, minél fejlettebb az illető emlős. Gyorsabban fejlődött az emberi génállomány, mint a makákóké, viszont az utóbbiaké gyorsabban változott, mint az egereké.
Éppen a fordított a trend, amikor az agy fejlődéséért felelős géneket hasonlították össze. Az egerek génjei ugyanis sokkal gyorsabban változtak, mint a majmoké, s a makákók és a csimpánzok öröklési állománya is egyértelműen gyorsabban fejlődött, mint az embereké. A kutatásvezető szerint minél bonyolultabb az agy, annál nehezebb a változás az agyi gének számára. Ez szokatlan jelenség, mert azok a gének, amelyek tipikusan egy meghatározott szövetért felelősek, normális körülmények között nagyon gyorsan fejlődnek. A kutatások eredményei ellentmondanak annak az eddig divatos tézisnek is, hogy az emberi agy azért sokkal komplexebb és nagyobb, mint más állatoké, mert azoknál sokkal gyorsabban fejlődött. Az emberek a csimpánzoknál csak mintegy 20 százalékkal nagyobb testsúllyal rendelkeznek, de az agyuk 250 százalékkal nehezebb a majmokénál. Éppen ez a bonyolultság az oka annak, hogy az agy evolúciója lefékeződött. /1/
Új agystruktúra-szemlélet
Az agy jelenleg még ma is a legkevésbé ismert emberi szervnek számít, de az MRI képalkotó berendezésekkel végzett vizsgálatok sok előrelépést hoztak. Amerikai kutatók vizsgálták, hogy mely agyterületek aktívak a múlt emlékeinek felidézésénél, és melyek a jövő tervezésénél. Mi történik, amikor egy múltbeli születésnapjára gondolnak a vizsgálatban résztvevők, és mi akkor, amikor egy jövőbeni ünneplést terveznek el. A vizsgálatok szerint az agy három területe, a baloldali premotor cortex oldalsó része, a baloldali precuneus, és a kisagy jobboldali hátsó része aktív a jövő tervezésekor. Ezeknek a területeknek a mozgások megtervezésében betöltött szerepe eddig is ismert volt, ami arra utal, hogy a jövő elgondolása is mozgássorok mentén történik. A kapott eredményeket megerősítik azok az egyéb vizsgálatok, amelyekben olyan páciensek vettek részt, akik hozzávetőlegesen az említett agyterületeken sérültek meg, és elvesztették a jövő megtervezésének képességét. /2/
Mi mennyi hol
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az újabb tudományos eredmények között meghökkentő tavalyi közlés volt, hogy az emberi belek becslések szerint körülbelül 100 milliárd baktériumot tartalmaznak, tízszer annyit, ahány sejtje van az emberi testnek. Súlyuk egy kilogramm lehet, és több mint 500 különböző fajhoz tartoznak. A baktériumoknak a 80 százaléka még ismeretlen, a maradék 20 százalékról már vannak határozott elképzelések.
Az ember emésztésének működése részleteiben viszonylag kevéssé feltárt, ennek ellenére orvosok, táplálkozáskutatók, mikrobiológusok és dietetikusok ajánlásokat írnak, hogy mit együnk, hogy egészségesek maradjunk. Az effajta tanácsok általában epidemiológiai tanulmányokon alapszanak, vagyis megfigyelik, hogy egy csoport mivel táplálkozik, és megvizsgálják, milyen betegségekben szenvednek, hogyan változott a súlyuk. Az újabb vizsgálati módszereket keresve Glenn Gibson, az angliai Reading egyetem mikrobiológus professzora óriás bélrendszert épített, hogy modellezze az emberi emésztést. /3/
1. Genetikailag lassan fejlődik az emberi agy? 2007.01.02. 07:38., wissenschaft.de, hirado.hu/MTI nyomán 2. Megtalálták az agy jövőtervező területeit. 2007.01.03., 5:17, InfoRádió / BBC nyomán 3. Egy kiló baktériumot hordozunk magunkban. 2007.01.04. 11.07, STOP nyomán
cgp
gondola
Ez is érdekelhet
(2008.01.03. 10:44)
Legjobban: