Nőgyógyászati vizsgálóban a vizsgálószéket úgy helyezték el, hogy azt a helyiség többi részétől nem választja el semmi, sem egy paraván, sem akár egy függöny nem választja el, így a vizsgált nőket bárki, aki belép a helyiségbe, láthatja.
"A beteg a belgyógyászati osztályon feküdt. Hozzátartozójának elmondása alapján mindkét kezét lekötözték, miközben vért adtak neki. Hajnalban próbálta magát kiszabadítani a kiskésével. Az ápolók berohantak a kórterembe, lepedőt dobtak rá, ütötték-verték, majd ellátták sebeit."
"Nőgyógyászati vizsgálóban a vizsgálószéket úgy helyezték el, hogy azt a helyiség többi részétől nem választja el semmi, sem egy paraván, sem akár egy függöny nem választja el, így a vizsgált nőket bárki, aki belép a helyiségbe, láthatja. Az emberek itt ki-be járkálnak, így a nők folyamatosan megalázó, szégyenteljes helyzetbe kerülnek."
"A betegekkel a műtéti beleegyező nyilatkozatokat a nőgyógyászati műtőasztalra történő felfekvés után, az altató injekció beadása előtt közvetlenül - miután lábaikat már beszíjazták a lábtartóba -íratják alá. Ezen a betegek minden esetben meglepődnek, láthatóan kellemetlenül érzik magukat, mégis kérdés nélkül olvasatlanul írják alá."
"Az érzéstelenítést friss diplomás, szakvizsga nélküli orvos végezte, felügyelet nélkül. A kövér nőbeteget ötször szúrták meg sikertelenül. A hatodik próbálkozást a főorvos végezte, ezúttal "sikerrel", a műtétet elvégezték, de a beteg lába megbénult. A beteget előzőleg nem tájékoztatták a műtét esetleges kockázatairól."
A riasztó kórházi eseteket a Magyar Narancs idézi a Szószóló Alapítvány tanulmányából. S bár a fenti példák kirívóak, a magyar adó- és járulékfizetők döbbeneten tapasztalhatják, hogy a rendszer semmibe veszi őket. Mert az egészségügyre költött évi 1500 milliárd forint, és a törvényi szabályozások dacára sem jön áttörés.
A Szószóló Alapítvány elnöke, Matkó Ida szerint alapvető probléma, hogy az állami jogvédő rendszer elbürokratizálódott, a betegjogi képviselők elkötelezettsége csökkent.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A kifejezetten a betegjogi képviseletre megalakított Szószóló Alapítványt évente 25 0-3 00 beteg keresi meg, sokan közülük azt követően, hogy csalódtak a betegjogi képviselőkben.
Jakab Tibor orvosetikus, a BEGYKA kuratóriumának tagja szerint kétségtelenül fennáll a veszélye annak, hogy a képviselők "belesimulnak" az intézményi hierarchiába, és mivel nagy autonómiával működnek, a munkájukra csak saját jelentéseikből lehet következtetni.
A helyzet tarthatatlanságát látva az egészségügyi kormányzat lépett: a betegjogok képviselete idén január 1-je óta hatósági támogatást is kapott. Az Egészségbiztosítási Felügyelet a tájékoztató-békítő közalapítvánnyal szemben kifejezetten kemény eszközökkel is rendelkezik. Felszólíthatja a szolgáltatót a kötelezettsége teljesítésére, ha kell, másik szolgáltatót jelölhet ki a biztosított ellátására, de pénzbírságot is kiszabhat. A felügyeletnek 45 munkatársa van, ami a jövő év végére megduplázódik, igaz, addigra a pénztárak ellenőrzése is leköti az energiákat.
Bánki Endre betegjogi képviselő szerint az orvosok 7 0-8 0 százaléka máig még csak el sem olvasta az egészségügyi törvény betegjogokkal foglalkozó passzusait. A betegjogok megismertetése kifejezetten állami feladat volna: az egyetemi oktatásban is hangsúlyosabban kellene szerepet kapnia.
"Ha nincs elég orvos, ápoló, ha újra ott tartunk, mint a hatvanas években, hogy a folyósón kell elhelyezni a betegeket, akkor nem lehet az agyonfrusztrált személyzettel megértetni, hogy az egyeztetés sokat jelent. Ha nincsen infúziós szerelék, akkor kit érdekel, mondjuk, az intimitás?" - mondja Jakab Tibor
Matkó Ida szerint létre kell hoznia a parlamentnek felelős egészségügyi ombudsman intézményét, regionális szervezetekkel, vizsgálati jogkörrel. Ezt Csehák Judit sem tartja elképzelhetetlennek: "Minden új ombudsmannak örülök, mert hatékony és magas szintű képviselője az adott célközönségnek, kifejezi egy ország kultúráját."
Kincses Gyula az Egészségügyi Minisztérium államtitkára ugyanakkor úgy gondolja, a jogszabályi környezet és az intézményi háló alapvetően rendben van, "nem kell még öt törvény és tizenkét szervezet." Hiszen éppen most zajlik az egészségbiztosítás átalakítása, és egyébként is az egészségügyi reform lényege, "hogyan leszünk ketteskéből tájékozott, értéktudatos fogyasztók"
Magyar Narancs
(2007.10.27. 10:20)
Ez is érdekelhet
VG - Világgazdaság
Legjobban: