A botulinum toxint egy baktérium, a Clostridium botulinum állítja elő. A kórokozó fertőzés esetén súlyos betegséget, úgynevezett botulizmust okoz. Méreganyagát azonban az orvoslásban is felhasználják, persze csak jelentősen hígítva és feldolgozva, ezáltal nem jelent veszélyt a páciensekre – írja a The Conversation oldalán Philip Crilly, a londoni Kingston Egyetem gyógyszerész kutatója. A botoxot először egy amerikai szemész, dr. Alan Scott alkalmazta az 1970-es években a kancsalság kezelésére. Felfedezte azonban, hogy amikor a toxint befecskendezte a szem környékére, az nem csupán a kancsalságot enyhítette, de egyben a szarkalábakat, ráncokat is csökkentette.
Tekintettel a fiatalos megjelenés divatjára, érthető, hogy felfedezését azonnal hatalmas érdeklődés övezte. Ezzel együtt egészen a 2000-es évek elejéig nem engedélyezték a szépészeti célból végzett botoxkezeléseket sem az Egyesült Államokban, sem a világ más részein. Azóta viszont nagyon elterjedt az alkalmazásuk: csak 2023-ban 9 millió injekciót adtak be globálisan a megfiatalodni vágyó pácienseknek. Kevésbé ismert ugyanakkor, hogy a botox többféle egészségügyi panasz ellátásában is hasznos segítség lehet, nem csupán a ráncok eltüntetésében. Crilly ezeket gyűjtötte össze cikkében.
Szemészeti problémák
Ahogy ugye említettük, a botulinum toxint eredetileg a kancsalság kezelésére alkalmazták, és nincs ez másként napjainkban sem. A probléma forrása, hogy a szemmozgató izmok nem mozognak egymással szinkronban, így a két szem nem néz azonos irányba. A botoxinjekciók segítenek ellazítani ezeket az izmokat, korrigálva az eltérést. Hasonlóképpen segíthet a beavatkozás a blefarospazmus, avagy a szemhéjgörcs enyhítésében is. Az állapotot a szem körüli izmok akaratlan összehúzódásai jellemzik, ami szemhéjrángást és fokozott pislogást okoz. Az érintett izmok botoxkezelése csökkenti a rángások számát és az azok miatti diszkomfortot. A kezelés pozitív hatása kancsalság esetén átlagosan akár 6 hónapig, szemhéjgörcs esetén 12-14 hétig tart.
Túlzott izzadás
Noha a verejtékezés fontos szerepet tölt be hőháztartásunkban, ha azonban túlságosan is sokat izzadunk, az rendkívül bosszantó és kényelmetlen. Ezt nevezzük hiperhidrózisnak, amelynek hátterében számos kiváltó tényező állhat, beleértve például cukorbetegséget, pajzsmirigyzavart és a menopauzát egyaránt. Mivel az izzadásgátlók csekély mértékben tudják csak enyhíteni a panaszt, az érintettek egy részét botoxinjekciókkal kezelik. Ilyen esetekben a méreganyag az izzadást stimuláló idegek bénítása révén fejt ki kedvező hatást. A kezelés részeként egy évig minden negyedik hónapban meg kell ismételni az injekciókat.
Migrén
A migrénes rohamok nem ritkán olyan erős tünetekkel jelentkeznek, amelyek nyomán a mindennapos tevékenységek elvégzését is ellehetetleníti. Ha gyakran, havonta legalább nyolc alkalommal jelentkeznek ilyen rohamok, és semmilyen más kezelés nem hoz javulást, úgy a botulinum toxin segíthet megelőzni a további problémákat. A botox ugyanis blokkolja az agyi fájdalomjeleket, elnyomva vagy akár teljesen meg is előzve a rohamokat. A tapasztalatok szerint a botoxkezelés mintegy felére képes csökkenteni a migrénes rohamok számát, egyben a fájdalmat is mérsékli. Jellemzően 12 hetente egyszer kell megismételni az injekciós kezelést.
Hiperaktív hólyag
Érthetően negatív befolyással lehet a mindennapokra és az életminőségre, ha valakinél a normálisnál sokkal gyakrabban jelentkezik vizelési inger. Márpedig a hiperaktív hólyag szindróma érintettjei esetében pontosan ez a helyzet. Bár a kismedencei gyakorlatok és bizonyos gyógyszerek segíthetnek enyhíteni a problémát, nem működnek mindenkinél. A botox ilyenkor kínálhat alternatív megoldást. A hiperaktív hólyag oka ugyanis részben az, hogy a húgyhólyag izomzata feszesebb a kelleténél. A toxin ellazítja ezeket az izmokat, így ritkábban lép fel vizeletürítési inger. A hatás fél-egy évig is kitarthat, azt követően viszont ismételt injekciózásra lesz szükség.
Böfögési képtelenség
Talán elsőre nem hangzik problémának, ha valaki nem tud böfögni, de akit ez a ritka szindróma érint, tudja, mennyi kellemetlenség származhat belőle. A böfögésnek ugyanis fontos funkciója van, szervezetünk részben így szabadul meg az emésztés közben keletkező gázoktól. Ha nem működik ez a mechanizmus, az puffadáshoz, diszkomforthoz, akár fájdalmas csukláshoz vezethet. A jelenség hátterében a nyelőcső felső záróizmának elégtelen működése áll, amely ne tud elernyedni, így akadályként áll a nyelőcsőben felfelé áramló levegő útjába. A botoxkezelés célja ez esetben is az érintett izmok ellazítása, ezáltal a böfögés szabad útjának biztosítása.
Depresszió
Számos tanulmány mutat arra, hogy a botulinum toxin alkalmazása akár a krónikus, más terápiára nem reagáló depresszió kezelésében is előnyös lehet. Megfigyelések szerint azok az érintett betegek, akik botoxinjekciókat kaptak, gyakran hangulatuk javulásáról számoltak be. A háttérben meghúzódó összefüggés egyelőre nem tisztázott, de egyes kutatók úgy vélik, talán ahhoz lehet köze, ahogyan arcizmaink és -kifejezéseink érzéseinket befolyásolják. Mivel a botox lebénítja ezeket az izmokat, talán ez küld olyan jeleket az agynak, amelyek azt a hangulat javítására sarkallják.
Legjobban: