Tavalyelőtt ugyan megjelent az " Alapellátási törvény ", amely kijelölt új utakat, de ezekre még nem lépett rá senki. A jogszabály ugyanakkor megoldatlanul hagyott évtizedes problémákat. Az alapellátás ennek ellenére még mindig az egyik legjobban teljesítő eleme a hazai egészségügynek. Mindegyik egyetemen azt látjuk, hogy a friss szakorvosok nem akarnak önálló praxist, inkább helyettesítenek, mert az idősebbek meg tudják ezt fizetni a kétségkívül nagyobb finanszírozásból, de kilépni nem tudnak a rendszerből. Nincs vevő a praxisaikra.
A kormányzat segíti a vásárlást a korábbi OEP és jogutódja által folyósított támogatással, de ez még mindig kevés az önállóságra, legalábbis azokon a településeken, városokban, ahol van elég orvos. Például Debrecenben most is 10 millió körül cserélnek gazdát a praxisok, mert van elég vásárló, akit többnyire családja támogat a vételben. A nagyon hátrányos helyzetű települések azonban továbbra is orvos nélkül maradtak.
Évek óta látványos az orvosok külföldre vándorlása . A fiatal háziorvos az egyik leginkább "piacképes" szakember. Képzése rövidebb időt igényel, mint más szakmákban. A tehetősebb külföldi országokban is éppúgy elöregszik a szakma, de vonzzák a fiatalokat: sok pénzzel és kiszámítható életpályával.
Azok a fiatal kollégák, akiket nem köt ide a tehetős családi háttér és értékes ingatlan, mobilisak. Nálunk is sokat segítene egy látványos, nagyságrendi emelés. Az utóbbi 5-6 évben a praxisfinanszírozás 50-60 százalékkal emelkedett. A háziorvosi vállalkozásokat nem érinti a rezsicsökkentés, sok önkormányzat továbbra is kiveti a helyi iparűzési adót, némelyik viszont lakással, letelepedési támogatással segíti az ott elhelyezkedni kívánó háziorvost - mondta a professzor.
Ez is érdekelhet
Forrás: MedicalOnline.hu
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Legjobban: