Gondolattal irányítható számítógépes játékok fejlesztéséhez fogott a tokiói játékgyártó SEGA, valamint az alacsony költségű bioszenzorokat fejlesztő kaliforniai Neurosky. Az ún. BCI-típusú, gondolattal működő irányítók megosztják a közvéleményt.
A Neurosky által fejlesztett Think-Gear készülék külsőre egy koponyához egy ponton illeszkedő headsethez hasonlít és képes mérni az agyi elektromos impulzusokat, amelyeket aztán a játék nyelvére fordít le. A számítógép-agy csatolók (BCI, Brain-Computer Interface) családjába tartozó készülék működése igazából nem sokban különbözik az orvosi EEG-től. Előnye az elektroenkefalográfhoz képest annyi, hogy az érzékeléshez csak egy elektródát használ, valamint száraz-szenzoros, azaz az orvosi műszerektől eltérően nem kell a bőrre a jelérzékelést megkönnyítő zselét kenni. A BCI-rendszerek az adott személy érzelmi- és stressz-szintjeit is képesek mérni az agyhullám-minták változásai révén.
Ahogyan a fenti videóból, illetve beszámolókból is kitűnik, a NeuroSky-t használó játékosnak különleges nyugalmi állapotot kell elérnie, a feszült koncentráció nem sokra vezet. Míg minimális odafigyeléssel a játékosok egy virtuális szobába belépve képesek az ott található tárgyakat lebegtetni, a bonyolultabb műveletekhez már sokkal erősebb fókuszra és higgadtságra van szükségük: ilyen például egy szék közelebb húzása vagy eltolása, eldobása.
Több játékipari elemző és újságíró szerint 2008 hatalmas áttörését jelenti majd a BCI-irányítók és a számítógépes játékok fúziója, hisz mind a NeuroSky, mind pedig riválisa, az Emotiv Systems készen állnak a játékgyártó cégekkel való együttműködésre, rendelkeznek olyan szoftvercsomagokkal, amelyek lehetővé teszik az ilyen perifériákra való fejlesztést is.
BCI: kockázat és veszélyek
A rendszerben rejlő kockázati tényezők azonban még nem ismeretesek. "Képzeljük csak el azt, hogy egy lassú agyhullám-aktivitást igénylő játékban merül el valaki, aztán ugyanabban az állapotban kell, hogy kimenjen a valóságba kocsit vezetni", vetette fel a példát a Wired magazinnak a BCI orvosi lehetőségeit vizsgáló független kutató, Niels Birbaumer. "Lehet belőle baleset. Ritkán fordulhat ilyen eset elő, de mindenképpen tesztelnünk kell a megoldást, mielőtt kikerül a piacra."
A számítógépes játékos közönségtől eltekintve mind az Emotiv, mind pedig a NeuroSky rendszere orvosi technológiákon alapul. A NeuroSky rendszerét egyetemi kutatók ADD, depresszió, függőség és fóbiák kezelésére és gyógyítására használják, mondta Greg Hyver, a cég marketing-aligazgatója, arra a kérdésre azonban, hogy klinikai teszteket végeztek-e fejlesztéseikkel kapcsolatban, egyik cég sem adott választ.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Míg fél éve a német BCI-gyártó Guger Technologies igazgatója úgy vélekedett, hogy az új rendszerű irányítók lassúak lesznek és nem lehet velük egy olyan komplex háromdimenziós játékot irányítani, mind például a Doom és a Tetrisnél bonyolultabb szórakozást nem nagyon lehetne a BCI-hez kötni, a NeuroSky új rendszerét az elmúlt idők egyik legsikeresebb és akciódús háromdimenziós játékával, a Half-Life 2-vel demonstrálta.
Ez is érdekelhet
Az orvosi aggályok mellett az adatvédelmi kérdések is fontos szerepet nyerhetnek a gondolattal működtetett csatolók esetében. Stephen Fairclough, a liverpooli John Moores University pszichofiziológusa úgy vélekedett a Wired magazinnak, hogy az érzelmi- és stresszállapotok felmérésével egy számítógépet könnyen poligráffá lehet alakítani, bár Birbaumer szerint az EEG-k nem mérnek igazi érzelmeket, amelyek olyan mélyen generálódnak az agyban, hogy azok felméréséhez MRI-vizsgálat szükséges. Fairclough szerint a most használt elektronikus biztonsági rendszerek megfelelői megjelennek majd a BCI-rendszerekben is, így előfordulhat majd, hogy jelszavakkal és tűzfalakkal kell védenünk elménket.
Legjobban: