Fáj, hasogat, majd szétmegy...

Kevesen fordulnak vele orvoshoz

Erős, nehezen csillapítható, hirtelen fellépő, vagy rendszeresen jelentkező fejfájásnál forduljon orvoshoz! Gyakran fáj a feje? Nincs egyedül: a fejfájás szinte népegészségügyi problémának számít. Az emberek több mint kilencven százalékának életében legalább egyszer, háromból két embernek havonta legalább egy alkalommal megfájdul a feje. A fájdalomban szenvedők jelentős része először az öngyógyításhoz folyamodik, csak minden ötödik keresi fel kezelőorvosát. Ha a fájdalom tűrhetetlenül heves, és hozzá más tünetek is társulnak, a beteg nagy valószínűséggel orvosi segítséget kér, de ha "csak kibírhatóan" fáj a feje, megelégszik a szomszéd, barát, barátnő stb. jó tanácsával, esetleg pirulájával.

Sajnos, a fájdalom intenzitása nem mindig arányos a mögötte meghúzódó betegség súlyosságával. Előfordulhat, hogy egy növekvő tumor "csak" enyhe fejfájást okoz és az oka csupán CT vizsgálat segítségével állapítható meg ebben a stádiumban. Ezzel szemben az az ember, aki kimerültség és stressz okozta fejfájásban szenved, olyan súlyos beteg benyomását keltheti, mintha egy súlyos, daganatos kórfolyamat okozná az elviselhetetlen fájdalmat.

Az orvosnál

Az orvos feladata tisztázni, hogy az akut fájdalomcsillapításon túl szükség van-e sürgős szakorvosi, illetve műszeres vizsgálatra. Az első lépés a kikérdezés: a fájdalom erősségén, jellegén túl tisztázni kell, hogy mikor jelentkezett a panasz, hirtelen és hevesen vagy fokozatosan erősödve alakult ki, valamint hol a legkifejezettebb a fájdalom. Az is fontos, hogy milyen egyéb panaszok kísérik: hányinger, hányás, szemkönnyezés, orrfolyás, látászavar, állandó vagy fej- illetve testhelyzet változtatás provokálta szédülés, végtagzsibbadás, végtaggyengeség, a nyakizmok fokozott tónusa stb.. A fizikális vizsgálatot követően az orvos CT vizsgálatot is kérhet, ha a fejfájás jellege alapján valamilyen súlyos betegség (daganat, agyvérzés, agyhártyagyulladás, stb.) gyanúja merül fel.

A migrénről

A migrénre hajlamosaknak érdemes figyelni a közeledő roham előjeleire, mert az aura idején alkalmazott gyógyszerrel még meg lehet előzni a heves fájdalom jelentkezését. A leggyakoribb fejfájások egyike a migrén. Erre kell gyanakodni, ha legalább öt alkalommal előforduló, 4-72 óráig tartó fejfájásról van szó, amely hányingerrel, hányással, fény- vagy hangérzékenységgel jár és legalább két jellemzője fennáll az alábbiak közül: a fájdalom féloldalas, lüktető jellegű; a napi tevékenységet lehetetlenné tevő intenzitású, a fizikai aktivitás hatására fokozódik. Megjelenhet bevezető jelenségekkel, az úgynevezett aurával is, mely közvetlenül megelőzi a heves fejfájás kialakulását. Megnyilvánulhat átmeneti látászavar (pl. csillámló karikák látása, homályos látás stb.), átmeneti érzészavar (pl. zsibbadás, érzéskiesés stb.), vagy átmeneti beszédzavar formájában. Ezeken túl látótér kiesés, féloldali érzészavar alakulhat ki. Az aura tünetei öt percnél tovább tartanak, de nem hosszabbak, mint egy óra. A tünetek megszűnte után alakul ki a heves fájdalom, mely éppen olyan, mint az aura nélküli kórformában. A migrén leggyakrabban fiatal és középkorú nőknél fordul elő.

Lehet rohamszerű...

Jellegzetes fejfájástípus a féloldali, csak a fej egyik oldalán jelentkező heves fájdalom, ami az érintett oldalon szem alatti duzzanattal, könnyezéssel, orrdugulással vagy orrfolyással jár. A fájdalom hirtelen, bevezető tünetek nélkül jelentkezik, éles, hasító jellegű és negyedórás, de akár háromórás időtartamú is lehet. A fejfájásrohamok naponta akár nyolc alkalommal is ismétlődhetnek. Jellemzően a rohamok minden nap korán reggel vagy késő este törnek rá a betegre, rendszerint alvásból ébresztve őt fel. A migréntől eltérően a betegek inkább nyugtalanok. Ez, az ún. Cluster fejfájás hatszor gyakrabban jelentkezik férfiakban, mint nőkben. A leginkább érintettek azok a 20-50 év közötti férfiak, akik dohányoznak, rendszeresen fogyasztanak alkoholt és nagy szellemi terhelésnek vannak kitéve.

... és lehet tompán sajgó

Az egyik leggyakoribb fejfájás típus, mely közel azonos gyakorisággal fordul elő férfiakban és nőkben, az ún. tenziós fejfájás, amely fél órás időtartamtól akár egy héten keresztül is fennállhat. A beteg többnyire a fejfájásra ébred, mely kezdetben enyhébb, majd napközben egyre erősebbé válik. A fájdalom rendszerint a fej mindkét oldalára lokalizálódik, legintenzívebb a homlok- és tarkótájon, tompa, nyomó jellegű. Jellegzetessége a nyakizmok fájdalmas feszülése. Nem kíséri hányinger, hányás, a normál fizikai aktivitás nem fokozza. Fény- vagy hangérzékenység esetleg társulhat hozzá. A fájdalom kialakulásában szerepe van a szellemi túlterheltségnek és a fokozott stressznek. A betegek között az átlagosnál gyakoribb a depresszió előfordulása.

Ez is érdekelhet

agyvérzés

OMSZ: Igenis van az a fejfájás, amihez mentőt kell hívni

migrén

„Úgy zsibbadt a szám, hogy nem tudtam beszélni” – így hat a migrén a mindennapokra

migrén kezelése

Ezeket tanácsolja a neurológus a migréneseknek

fájdalomkutatás

Így segítenek a horgolt sapkás macskák a fájdalomkezelésben

Tüneti fejfájások

Az ebbe a csoportba tartozó fejfájások hátterében valamilyen, szakorvosi és műszeres diagnosztikai vizsgálatok segítségével kimutatható betegség áll. Ez lehet fül-orr-gégészeti betegség (pl. homloküreg-gyulladás), szemészeti betegség, de a fájdalmat okozhatja fogászati vagy belszervi betegség is. A nyaki gerincszakasz elváltozásai és a koponyán belül zajló kórfolyamatok is kiválthatnak fejfájást. Ilyenkor az oki kezelés az elsődleges az illetékes fekvőbeteg osztályon, és ezt egészíti ki a fájdalomcsillapító kezelés. A beteget először fogadó orvos a beteg panaszai és a fizikális vizsgálati lelet alapján tudja eldönteni, hogy felmerülhet-e a fent említett kórállapotok valamelyike, és annak megfelelően irányítja betegét szakellátásra. Ha egyértelmű ok nem állapítható meg, a beteget neurológiai illetve fejfájás szakambulanciára továbbítják.