Sokáig úgy volt, hogy Gedei Gergő meghal, aztán inkább életben maradt, mert ha meghal, akkor soha többet nem focizhatott volna az iskolai csapatban. Örült ennek mindenki, de legjobban ő maga örült, aki egy ideje már azt is tudja, milyen a csontvelő: rózsaszín. Az a rózsaszín csontvelő egy csövön keresztül került a szervezetébe, melyet a nyakánál vezettek a testébe. A beavatkozás sikerült, ám Gergő tüdőgyulladást kapott, hányt, a belei begyulladtak, és mivel enni sem tudott, egy újabb csövet dugtak belé, ezúttal az orrán át, hogy táplálják. Hónapokig feküdt a kórházban, de kibírta. Tizenegy éves múlt: ilyenkor sok mindent kibír még az ember.
Kriván Gergely osztályvezető főorvos a Szent László Kórházban, ám ezt a látogató nem tudhatja róla, mert a kitűzőjén a neve alatt csak egyetlen, ijesztő szó áll: csontvelő. Gyerekkorában építész akart lenni, aztán történész, végül mégis orvos lett belőle. Immunhiányos gyerekekkel tizenöt éve kezdett foglalkozni, ekkortájt veszítette el az első páciensét is, egy kisfiút. Abban a pillanatban csak dühöt érzett és tehetetlenséget, bár sok beteg számára mégis ő az egyetlen remény. Korábban ha leukémiát, veleszületett anyagcsere-betegséget vagy csontvelő-rendellenességet diagnosztizáltak valakinél, az szinte egyenlő volt a halállal. Csontvelő-transzplantációval ezek a betegségek azóta jó eséllyel gyógyíthatók. Ez a bizonyos jó esély lenne Kriván doktor osztálya: egy vékony szál élet és halál között, amibe még kapaszkodni lehet.
Úristen, gondolta Tóth Artin , a Fekete Doboz egykori munkatársa, amikor először pillantotta meg a steril boksznak nevezett üvegkalitkákat. Kétéves korában járt utoljára kórházban, a vakbelét vették akkor ki, ám nem emlékezett már az egészre. Most, amikor a transzplantációs osztályon megpillantotta ezeknek a hamar öregedő, szomorú gyerekeknek az arcát, rögtön felébredt benne a dokumentumfilmes. Donornak jelentkezett eredetileg, de pár héttel később már forgatott: öt beteg sorsát kísérte végig, ötször élte át, ahogy szereplőit legyőzi a halálos betegség. Más ilyenkor feladja, ő viszont azon kapta magát, hogy egyre többet jár be az osztályra. Már nem filmezett: a gyerekekhez ült, felolvasott nekik, vagy egyszerűen csak beszélgetett velük, közben pedig Kriván doktorral kitalálta a Démétér-házat.
A Démétér-ház egy mindenki számára kínos helyzetnek vetett véget. Amikor ugyanis a legyengült immunrendszerű gyerekek végre kikerülhettek azokból az üvegkalitkákból, a szülők állandóan velük akartak lenni. Sokan a folyosókon aludtak, vagy a parkolóban leállított gépkocsikban töltötték az éjszakát, némelyiküket Kriván doktor más osztályokra vetetett fel, a nem fertőző betegek közé. Egy hely kellett tehát, amolyan apartmanépület, ahol együtt lehet a család. A Kriván doktor vezette Szent László Őssejt Alapítvány munkatársai ekkor talán még a gyógyításnál is nehezebb feladatra vállalkoztak: pénzt próbáltak szerezni. Közel hatszázezer segítségkérő levelet küldtek szét az országban, írtak nagy cégeknek és kis szervezeteknek, pályáztak, jótékonysági napot szerveztek, az újságokból még egy listát is összeállítottak a leggazdagabb magyarokról, akiktől támogatást kértek.
A termékenység görög istenéről elnevezett Démétér-ház végül elkészült. A tavalyi megnyitón ott voltak a tévések, a rádiósok; az újságok szép cikkeket közöltek az eseményről, és hirtelen furcsa dolog történt: az emberek felfedezték az immunproblémás gyerekeket. Telefonok kezdtek csörögni a Szent László Kórházban, önkéntesek jelentkeztek, egy aszszony felajánlotta, hogy angolul tanítja a lábadozókat, egy holland férfi színi előadásokat szervezett a transzplantációs osztályon, a Raiffeisen Bank a Démétér-ház egyéves évfordulóján egy mentőautót ajándékozott a kórháznak, valaki pedig egyszer ezzel kereste meg Kriván doktort: mixer vagyok, segítenék.
Kulai Szabolcsnak hívták a férfit, és tényleg mixer volt. Húsz éve kezdett vendéglátózni, tíz éve kever italokat, a specialitása egy ginalapú koktél, citrommal és passion fruittal, amit nem kimondottan lábadozók szoktak fogyasztani. Egyszer a nagymamája beteg lett, ő gyakran látogatta, és közben rájött, hogy van, ami még a gyógyszereknél is fontosabb: a társaság. Másfél éve jár a Szent László Kórházba, általában hétfőnként, hogy gyümölcsökből és gyümölcslevekből készítsen innivalót a gyerekeknek. Amióta a zöldségese megtudta, mit csinál, nem fogad el a gyümölcsökért pénzt. Amikor az ügyvédje megtudta ugyanezt, a névjegyét küldte el Kriván doktornak azzal, hogy ha kell, bármiben segít. Kulai Szabolccsal egyébként a Démétér-ház Mikulás-ünnepségén találkozunk. Természetesen italokat kever, néha kimegy a gyerekek közé, és látjuk, amint egyiküknek egy kicsit masszírozza a vállát. Akkor egy pillanatra arra gondolunk: az emberek jók.
Gergő már jobban érzi magát. Jászberényből jött fel direkt a Mikulás-ünnepségre, és mivel tud enni, kap szendvicset és édességet. Kap egy ajándékcsomagot is, amit rögtön kibont. Két könyvet vesz elő, két rózsaszín fedeles könyvet Barbie-ról, a szőke játék lányról. Gergő meglepődik. Nagyfiú már, tizenkét éves, középhátvéd volt a labdarúgócsapatban, ezért kissé érthető a csalódottsága. Barbie? Neki? Elkomorul a tekintete, az arcára pedig ez ül ki: na, itt sem leszek beteg többet.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ajándék a gyerekek gyógyulásáért
A gyermekegészségügy mellett elkötelezett Raiffeisen Bank decemberben összesen 25 millió forinttal járult hozzá beteg gyermekek gyógyulásához.
A bank Mikulás napján betegszállító mentőautót ajándékozott a budapesti Szent László Kórház csontvelő-transzplantációs osztályán működő Démétér Alapítványnak. Az adomány a csontvelő-átültetés előtt és után álló, gyenge immunrendszerű gyerekek steril körülmények között történő szállításának eddigi súlyos nehézségeire nyújt megoldást.
A Mikulás az egyéves születésnapját ünneplő Démétér Ház kis lakóihoz a bank adománya jóvoltából - ezúttal nem szánkóval, hanem mentőautóval érkezett, amit a gyerekeknek ajándékozott. Ezen a kettős ünnepnapon a gyerekek nem csak a Mikulás-csomagoknak örülhettek; a Démétér Alapítvány munkatársainak és az érintetteknek egy régi kívánsága is teljesült. Ez a fekvőbeteg vagy kerekes székes gyerekek befogadására is alkalmas mentőautó hat-nyolc megyében látja majd el a kis betegek fertőzésveszélytől mentes szállítását. Ez hatalmas segítséget jelent számukra, hiszen a legtávolabbi falvakban élő gyerekeknek is el kell jutniuk a fenntartó kezelésekre, akárcsak az osztályokon fekvő társaiknak, és a legkisebb fertőzés is végzetes lehet legyengült szervezetük számára.
A Szemem Fénye Alapítvány, mely 2003 óta többek között rákbeteg gyerekek szállítását végzi országszerte, karácsonytól a Raiffeisen Bank ajándékának köszönhetően újabb gyermekmentő esetkocsival szállíthatja a kicsiket, ezáltal javítva gyógyulásuk esélyeit.
Ez is érdekelhet
Az adományt átadó esemény egyik résztvevője Vujity Tvrtko volt, az alapítvány tiszteletbeli védnöke, aki kezdettől fogva nyomon követi és segíti munkájukat. Az új mentőautót is ő indítja útjára, Pécs és a vidéki Magyarország felé, ahol gyermekéletek megmentését, és a kicsik gyógyulását szolgálja.
Legjobban: