Hétfőn végleg eldől, hogy az egyetem hajlandó-e átvenni a kórházat a várostól.
Hétfőn délelőtt újból szavaz az egyetemi szenátus a jelenleg a városi önkormányzat által működtetett egészségügyi intézmények sorsáról. A legfőbb egyetemi döntéshozó testület, amelyben valamennyi kar szavazati joggal rendelkezik, a korábbiakhoz hasonlóan zárt ülésen veszi napirendre az elmúlt hónapokban számos szakmai és politikai vitát kiváltó kérdést.
2006 novemberében Botka László , a város szocialista polgármestere, az egyetem és az orvoscentrum vezetői egy közös városházi sajtótájékoztatón jelentették be, hogy az önkormányzati szakrendelő és a városi kórház működtetését is átveszi az egyetem. Az integrációt pártolók legfőbb érve, hogy nem kellene további milliárdokat költeni a széttagolt, számos telephelyen működő és párhuzamosságokat fenntartó egészségügyi hálózatra.
A tervek szerves részét képezi az a - az ellenzők szerint presztízsberuházásnak tekinthető - klinikai tömb, amelyet az egyetem és a város vezetői uniós forrásból szeretnének felépíteni a Tisza partján.
A bejelentés nagy bizonytalanságot váltott ki szakmai körökben Szegeden, hiszen a vezetők már akkor sem titkolták: az összevonás érdeksérelmekkel, elbocsátásokkal jár.
Az átadás-átvétel mégsem ment olyan gördülékenyen, mint ahogyan azt akkor vizionálták, s mint korábban már az újszegedi városi gyermekkórház esetében megtörtént. A város pályázatot írt ki az önkormányzati kórház és szakrendelő működtetésére, a kiírásra az egyetlen érvényes pályázatot - a várakozásoknak megfelelően - a Szegedi Tudományegyetem adta be. Több hétig tartó tárgyalássorozatot követően az előkészített szerződéstervezetet viszont nem hagyta jóvá az egyetemi szenátus: 21 igen, 21 nem és 3 tartózkodás lett a szavazás végeredménye. A július 2-i voksolás után Szabó Gábor rektor úgy döntött: egy héttel később ismét napirendre veszik a kérdést. Ez július 9-én meg is történt, ám a szenátus tagjai akkor úgy döntöttek, hogy nem döntenek, hanem kivárnak, s augusztus végén szavaznak ismét a kérdésről.
A nyári szabadságolások alatt a városi ellenzék gondoskodott arról, hogy folyamatosan napirenden legyen az integráció: többször tiltakoztak az összeolvadás tervezett menete ellen. Az ügyben kezdeményezett rendkívüli közgyűléseket a szocialisták bojkottálták, s az ellenzéki aláírásgyűjtés is kudarcba fulladt: ugyan közel 8 ezer aláírás összegyűlt, ám abból a helyi választási bizottság alig százötvenet talált érvényesnek.
Pál Attila , a klinikai központ nemrégiben kinevezett vezetője a napokban a helyi napilapnak úgy nyilatkozott: arra számít, hogy az egyetemi döntéshozók immáron támogatni fogják az önkormányzati intézmények átvételét. Korábban a legfőbb aggodalmak a klinikák milliárdos adósságállománya miatt adódtak, amely következtében keresztfinanszírozással más karok kontójára tartották fenn az egyetemi egészségügy likviditását. Pál Attila bízik abban, hogy az elmúlt időszak pénzügyi lépései (a klinikai központba kincstári biztosokat neveztek ki) nyomán elért stabilizáció meggyőzi a döntéshozókat. A vezető úgy vélekedett: akkor van esély a klinikai központ adósságának csökkentésére és a költségvetési egyensúly fenntartására, ha létrejön az integráció.
Az integráció jelenlegi formája ellen korábban tüntetést is szervező szakszervezet és az orvosi kamara megyei szervezete ugyanakkor továbbra is ellenzi a tervezett lépéseket. Domokos István , a MOK Csongrád megyei elnöke a Weborvoshoz eljuttatott közleményében hangsúlyozza: nem fogadható el, hogy az integráció gazdasági indokoltsága, politikai aspektusai és a vagyongazdálkodásból származó előnyök felülírják a szakmai szempontokat. A MOK állásfoglalása szerint nem történtek meg a széleskörű szakmai egyeztetések, az előkészítés az orvosok, szakdolgozók aktív bevonása nélkül zajlott. Úgy vélik: kizárólag gazdaságossági hatástanulmányok születtek és nem készültek el az egészségügyi ellátás szempontjából fontos, részletes, szakmákra bontott, betegségcsoportokra vonatkoztatott, a minimumfeltételeket is figyelembe vevő hatástanulmányok, illetve ezek nem kerültek nyilvánosságra, elmaradt széles körű szakmai egyeztetésük.
Domokos István hozzátette: fejlesztések és újabb ráfordítások nélkül az integráció nem javítja a betegellátás biztonságát és kiegyensúlyozottságát, mind az orvosok, mind a Szegeden és a tudományegyetem vonzáskörzetében élők kiszolgáltatottabbakká válnak, megszűnhet az ellátási szintek differenciáltsága, nő a munkanélküliség és olyan szakterületeken is várólisták jelenhetnek meg, ahol eddig ez nem volt jellemző.
Bárhogyan is dönt hétfőn a szenátus, borítékolható: az ősz folyamán a részletkérdések tisztázása és a meginduló - vagy elmaradó - átszervezések folytán rengeteg konfliktus robban még ki a kompetenciáért küzdő szakmai körökben és a politikai színtéren is.
2007-08-26 14:24
Forrás: Weborvos B. Papp László