Úgy tetszik, mintha hazánkban az utóbbi időben kicsit szaporodott volna a tragédiával végződő esetek száma.
- Nem mindegy, hogy a beteg a szakellátást nyújtó intézménytől milyen távolságban, milyen körülmények között és mennyire intenzíven kezd el vérezni. Hazánk egy-egy kisebb, vagy a speciális ellátást nyújtó intézményétől messzebb fekvő településén már akár a 30 centiméteres hó is elegendő akadályt jelenthet ahhoz, hogy a beteg ne kaphassa meg időben a megfelelő ellátást - nyilatkozta a Weborvosnak dr. Schifter Péter , a PTE ÁOK Gyermekklinikája fül-orr-gégészeti részlegének klinikai főorvosa. A szakembert annak kapcsán kérdeztük, hogy a közelmúltban Dunaújvárosban, Szigetváron, majd a napokban Kaposváron is meghalt egy gyermek a mandulaműtétet követő vérzés következtében.
Tekintettel arra, hogy gyermekeken elvégzett, egyik leggyakoribb műtétről van szó, számos szülő aggódva hallgatja a tragikus végkifejletekről szóló híreket, s felmerül a kérdés: vajon ezekben az esetekben kivédhető-e a gyermekhalál, s mit tehetnek annak érdekében, hogy ne forduljon elő hasonló tragédia?
- Valóban megdöbbentő, hogy amikor egy gyermek relatíve jó állapotban kerül kórházba, pusztán azért, mert ki kell venni a manduláját, a beavatkozás szövődményébe néha bele is halhat. Ezeket a gyermekeket illene azzal visszaadni a szülőknek, hogy biztonságban vannak és meggyógyultak - mondta Schifter Péter, aki szerint a dunaújvárosi és szigetvári történés egy kicsit más jellegű volt, mint a napokban lezajlott kaposvári eset.
Azok ugyanis az úgynevezett késői utóvérzés fázisában keletkeztek, amikor a vérzés csillapításánál leggyakrabban alkalmazott eljárások - lekötések, aláöltések, vagy elektromos koaguláció - nyomán a lekötések, aláöltések felszívódnak, illetve lepotyognak. Ezekben a sebekben mindig fellelhető egy kis szövetelhalás, amikor nem csak a felszín, hanem egy-két milliméter mélységben egy nagyobb átmérőjű ér fala - akár vérnyomás emelkedés okán is - kismértékben elgyöngülhet, megpattanhat, aminek következtében percek alatt nagyon nagy mennyiségű vér távozhat a szervezetből. Ha pedig nem csak egy-egy erecske nyílik meg, hanem a nagy nyaki ütőérnek a felfutásánál sérül meg a nagyon vaskos és hírtelen nagy vérveszteséget okozó ág, az artéria sublingualis, akkor azonnali műtéti ellátást igényel a beteg.
- Ezért a szülőknek minden hazabocsátásnál hangsúlyozzuk: bár nagyon gyakori műtétről van szó, az nem jelenti azt, hogy veszélytelen. A műtét utáni tíz nap minden percében felügyelni kell a gyermeket, gondoskodva arról: bármilyen, akár csekélyke, orrból csepegő, nyálcsíkos, vagy hányással távozó vérzés jelentkezne, éjjel-nappal álljon rendelkezésre egy autó, mellyel a szakellátást nyújtó ügyeletes intézetbe szállítják.
A mandulaműtét - mint azt az említett korábbi esetek is igazolják - nem csak a korai szakaszban, hanem a hetedik-nyolcadik napon is hordozhat ilyen veszélyeket - hangsúlyozta Schifter Péter. A legutóbbi eset kapcsán azt feltételezi: a négy nap múlva bekövetkezett vérzés mögött valamilyen anatómiai rendellenesség húzódhatott meg, illetve nem tudni egyelőre, hogy lekötéssel, aláöltésekkel avagy elektro-koagulációval történt-e a sebellátás. Utóbbinál ugyanis kicsit nagyobb arányú lehet a szövetelhalás.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Feltételezhető, hogy egy nagyon masszív, váratlan és hírtelen jött artériás elvérzés következett be a négyéves kisfiúnál. S, bár - mint mondta - manapság a reanimáció már csodákra képes, ha egyszer összeomlik a keringés és elindul a bomlasztó agyi folyamat, valamennyi korszerű intenzív terápiás ellátás alkalmazása ellenére is visszafordíthatatlanná válhat a folyamat.
- Az, hogy mindemellett milyen szoros volt a kisgyermek nővéri felügyelete, ugyancsak a vizsgálat derítheti ki. Annyi bizonyos: ez esetben a szülők - bár nem a vérzés, hanem a kiszáradás elkerülése végett - vitték vissza a gyermeket a kórházba, megtettek minden tőlük elvárhatót.
Egy ilyen nagy arányú vérzés esetén tehát közvetlen életveszélybe kerülhet az a beteg, aki néhány perc múlva nem kerül szakszerű fül-orr gégészeti ellátásra. A felkészült specialisták azonban birtokában vannak azoknak a szakmai fogásoknak, melyek segítségével - ha a beteg időben a műtőbe kerül - nagy valószínűséggel ezek az esetek is kivédhetők.
A tökéletes műtéti ellátást követően azonban még előfordulhatnak anatómiai rendellenességből adódó problémák, illetve egy fel nem fedezett, vagy a műtétet követő ráfertőzés, a látogatók nyomán kialakuló banális felső légúti hurut, melyek ugyancsak negatívan befolyásolják a beteg posztoperatív állapotát.
Schifter Péter szerint a napokban Kaposváron elhunyt kisfiút a szövődménymentes korai műtéti szak végén, a világszerte elfogadott, megszokott időpontban engedték haza a kórházból. A pécsi gyermekklinikán a városban élő gyermekeket teljes szövődmény mentesség esetén, a műtétet követő 24, míg a tíz kilométernél távolabb élőket 48 órás megfigyelést követően - szoros szülői felügyeletet elvárva - bocsátják otthonukba. Bármilyen szövődmény esetén azonban mindaddig az osztályon tartják, amíg biztonságosnak nem ítélhető az állapota.
- Bár tíz nap szoros szülői felügyeletet kérünk, találkoztam már olyan esettel is, ahol három hét után jelentkeztek a súlyosan kivérzett gyermekkel. Kezdetben mi sem találtuk a vérzés forrását, csak többszöri, speciális műszeres vizsgálattal sikerült rábukkannunk a sebágy alsó pólusán lévő erecskére, mely időnként megnyílt, ám ez elég volt ahhoz, hogy 3 hetes utóvérzést okozva, súlyosan kivérezzen a gyermek.
Az azonnali ellátást igénylő, váratlan eseteknél azonban se a háziorvos, de - akárcsak a szigetvári tragédiánál - egy tüdősebész szakorvos sem juthat eredményre a kivérzett betegnél. A nyolcadik nap éjjel kivérzett gyermeknél már nehezen lehetett volna vénát találni, az esetlegesen nyelvbe adható speciális infúzió pedig akkora processzus, amit - az orvos megítélése szerint - ugyancsak nem élt volna túl. Ilyenkor csak a sebben történő manőverezéseket begyakorlott fül-orr-gégész segíthet, amennyiben időben észlelik a vérzést.
Schifter Péter azt is elmondta: a biztonságos ellátáshoz szükséges időintervallum nem könnyen behatárolható, 10 vagy 20 húsz perc. Artériás vérzés esetén perceken múlik a beteg élete, s az esélyek kétesek...
Ez is érdekelhet
A tapasztalat azt mutatja: egy alapos, lelkiismeretes, teljes műtéti eljárás után is rendkívül ritkán, százezerből, vagy millióból egy esetben fordul elő ilyen tragédia. Úgy tetszik, mintha hazánkban az utóbbi időben kicsit szaporodott volna a tragédiával végződő esetek száma, de a műtétek gyakorisága és a szóródás miatt ez nehezen megítélhető - véli a főorvos hozzátéve: praxisában néhány ilyen esettel találkozott, de az időbeni beérkezés miatt sikeres volt az ellátásuk. Ennek ellenére valamennyi szülőt felvilágosítják arról is, hogy a biztonság kedvéért, 5-10 évente egy-egy kis betegnek szüksége lehet a transzfúzióra is.
Legjobban: