Rétvári Bence a méhnyakrák-megelőzési hét alkalmából közölte: ezzel egyben "közel viszik" a szűrést a kistelepüléseken élő nőkhöz, így olyan nőket is megnyernek a szűrésre , akik tíz vagy annál több éve nem voltak nőgyógyásznál.
A védőnők több mint fele már alkalmas
Magyarországon évente mintegy négyszáz nő hal meg méhnyakrák miatt. Az egészségbiztosító adatszolgáltatása szerint évente a veszélyeztetett korosztályba tartozó 25-65 éves nők mintegy 30 százaléka veszi igénybe a 2004 óta működő szervezett méhnyakszűrést és a diagnosztikai célú vizsgálatokat.
Az új program keretében a szűrést immár magas szintű elméleti, kommunikációs és gyakorlati képzés által felkészített védőnő is végezheti. Így a korábban kiképzettekkel együtt már 1381 védőnő végezheti a szűrést, közülük pedig 964-en hátrányos helyzetű településeken tevékenykednek.
A jelenleg uniós támogatással zajló kurzusok nyomán a védőnőknek már csaknem 55 százaléka jogosulttá válik a méhnyakrákszűrés végzésére, a romák által sűrűbben lakott megyékben pedig ez az arány közelíteni fogja a 70 százalékot.
Európában is kimagasló átoltottság
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A szűréssel korán felfedezhetik a daganatos elváltozást, a méhnyakrák elleni védőoltással pedig a betegség kialakulását leggyakrabban okozó humán papilloma vírus (HPV) fertőzések válnak megelőzhetővé.
Ezért a kormány - a hazai oltási rend további erősítése érdekében - térítésmentes oltásként 2014 szeptemberétől bevezette a HPV elleni védőoltást a 12. életévüket betöltött és az általános iskola 7. évfolyamát végző lánygyermekek számára.
Az intézkedés célja az, hogy fokozatosan egyre több fiatal kapja meg az oltást, és ezzel a méhnyakrák hazai előfordulása évek, évtizedek múlva nagymértékben csökkenjen. A jelenlegi 80 százalékos átoltottsági arány Európában is kimagasló adat.
Legjobban: