Hazánkban a gazdaságilag aktív népesség 35 százaléka szenved valamilyen krónikus, azaz általában három hónapnál tovább tartó vagy visszatérő betegségben, és a betegek 40 százaléka maga szervezi ellátását. Mintegy negyedük teljesen elveszettnek érzi magát a rendszerben, és a gyógykezelésen kívül több odafigyelést és információt várna. Ez derül ki abból a reprezentatív felmérésből, amelyet az AXA megbízásából a GKI-EKI Egészségügykutató Intézet készített a betegségmenedzsmentről.
A felmérés szerint a magas vérnyomásban, cukorbetegségben, asztmában, érelmeszesedésben, kövérségben vagy egyéb krónikus betegségben szenvedők kezelésében az orvosi tevékenység leginkább a szükséges gyógyszerek felírását jelenti. A válaszadók mindössze 54 százaléka jelezte, hogy a gondozó orvos rendszeresen figyelemmel is kíséri gyógyszerezését és egészségi állapotának alakulását, és 55 százalékukat szükség esetén (más) szakorvoshoz is elküldik. Általános életviteli és táplálkozási tanácsokat a krónikus betegek alig 43 százaléka kap orvosától.
A felmérés szerint az újonnan jelentkező, nem sürgős esetekben a betegek jellemzően elsőként a háziorvoshoz fordulnak, de jelentős még a szakorvos felkeresése is. Az ellátórendszerben való eligazodásban a válaszadók a magánorvosok segítségét értékelték legjobbra, míg legkevésbé az állami ellátórendszer szakorvosaitól kapnak segítséget. Meglepő, hogy a válaszadók szerint a szakorvosok több mint egyötöde (22 százalék), a magánorvosok 7 százaléka és a háziorvosok 4 százaléka semmit sem segít a következő ellátás megszervezésében.
"A betegség- és betegút-menedzsment kiemelt fontosságú, hiszen így a rászorulók hamarabb és jobb minőségben kapnak ellátást. Mindent meg kell tenni a gazdaságilag aktív krónikus betegek gyógykezelése és munkában tartása érdekében, hogy ne növekedjen, hanem inkább csökkenjen az európai mércével mérve is különösen magas, mintegy 35,8 százalékos hazai inaktivitási arány" - mondja Dr. Váradi Péter, az AXA Egészségpénztár igazgatótanácsának elnöke.