Elkészült az emberi nyál fehérjetérképe - a jövő diagnosztikájához már nem kell vér?
Amerikai kutatók 1116 különböző fehérjét azonosítottak az emberi nyálmirigyekből, ezzel megnyílt az út egy olyan új diagnosztikai módszer előtt, amelyhez egyetlen csepp vérre sincs szükség.
A nyálban a vér fehérjekészletének mintegy 20 százaléka található meg - mondta Fred Hagan, a Rochesteri Egyetem orvosi fakultásának orvosa.
"Ez meglehetősen nagy terület, amelynek klinikai jelentősége lehet" - tette hozzá. A kutatók abban reménykednek, hogy olyan betegségek is kimutathatóak lesznek egyetlen köpetből, mint a rák, a szív- vagy a cukorbetegség.
Ehhez azonban ismernünk kell az emberi nyál egyedi "ujjlenyomatát" - a gének összességéhez, a genomhoz hasonlóan - a köpet fehérjéinek listáját, "proteomát". Öt egyetem kutatói ezért a összeállítátották a nyálmirigyekből kivont fehérjekészletet.
Összesen 23, teljesen egészséges, különböző nemű és különféle rasszokhoz tartozó személy mintáit használták. Ezeket tömegspektrométer (az anyagi részecskék tömegének különbségén alapuló analitikai módszer) segítségével azonosították. A kapott értékeket a vér és a könny összetételével vetették össze.
Az elsődleges eredmények szerint olyan fehérjék egészen biztosan megtalálhatók a nyálban, amelyek az Alzheimer-, a Huntington-, a Parkinson-kór, a mell-, a hasnyálmirigy- és a vastagbélrák tipikus markerei. Már létező diagnosztikai módszer a nyálminta antitestjeinek vizsgálata a HIV- és a hepatitiszvírusok jelenlétére - mondta Hagan. Az új fehérjetérkép azonban még számos lehetősséggel kecsegtet.
"Akár a betegségek felismeréséhez, akár a drogvizsgálatokhoz egyszerűbb nyálmintához jutni, mint vérhez vagy vizelethez" - tette hozzá.
Legjobban: