A pedofília kialakulását nehéz tudományosan megmagyarázni és racionálisan megvitatni, legföljebb kezelni lehet a betegeket, akikről most kiderült, hogy alacsonyabbak, mint az átlagemberek. Kutatók szerint a megfigyelés azt bizonyíthatja, hogy a pedofília kialakulásának legalábbis részben biológiai okai lehetnek.
Azt eddig is tudtuk, hogy a magzat, illetve az újszülött fejlődésének visszamaradása alacsonyabb termettel járhat, a magasság pedig összefügg az élettartammal: az alacsony emberek rövidebb ideig élnek, és nagyobb eséllyel szenvednek szív- és idegrendszeri betegségekben - például skizofréniában - mint a magasak, és nagyobb mértékben fenyegeti őket agyvérzés is.
Torontói kutatók most egyértelmű statisztikai összefüggést találtak a férfiak magassága és a között, hogy mennyire vonzódnak szexuálisan a gyerekekhez. Szerintük ez azt jelentheti, hogy a biológiai fejlődés következménye lehet a pedofíliát kiváltó zavar az agyban.
Az alacsony emberek döntő többsége természetesen nem pedofil, ezért csak a magasságból nem lehet megállapítani ezt a viselkedési zavart - figyelmeztetett a kutatást vezető James M. Cantor.
Áttörés a kutatásban
A pedofília biológiai és élettani magyarázatát csak az elmúlt években kezdték komolyabban kutatni világszerte, évtizedekig ugyanis az volt az általános vélemény, hogy az önbecsülés hiánya és saját gyermekkori rossz élményei miatt lesz valaki pedofil.
Az utóbbi időben azonban áttörést értek át a kutatásban, és megállapították, hogy a betegségnek idegfejlődési okai vannak - vagyis pedofilnak valószínűleg születik az ember - figyelmeztetett Martin Lalumiere, a Lethbridge-i Egyetem pszichológusa, aki nem vett részt a magassággal kapcsolatos kutatásban.
A biológiára visszavezető nyomok egyre sokasodnak. A mágneses rezonanciás képalkotási (MRI) vizsgálatok bebizonyították, hogy a pedofilok agyának felépítése különbözik az egészséges szexuális irányultságú emberekétől. Rosszabbul teljesítenek az iskolában, gyakrabban szenvednek el fejsérülést gyermekkorukban és háromszor több közöttük a balkezes, illetve a kétkezes (ami a korai fejlődési problémák jele).
Négy kategória
A torontói kutatók 1181 férfi adatait tekintették át, akiknek a fele molesztált legalább egy 11 éves, vagy annál fiatalabb gyereket, egyharmaduk pedig 12-14 év közöttiek ellen követett el nemi erőszakot. A vizsgált férfiak 13 százalékát ugyan nem vádolták gyermekek elleni nemi erőszakkal, de akik néztek gyermekpornót, illetve bevallották, hogy vannak pedofil vágyaik.
A pácienseket négy csoportra osztották: pedofil szexuális bűnözőkre, hebefil szexuális bűnözőkre (akiket a kamaszok vonzanak), teleiofil szexuális bűnözőkre (akiket a felnőttek vonzanak) és teleiofilokra.
A páciensekről több más adatot - például a magasságukat - is figyelembe vettek. Kiderült, hogy a pedofil bűnelkövetők a legalacsonyabbak, és a felnőttekhez vonzódó teleiofilek a legmagasabbak a négy csoport tagjai közül; a két csoport között két centiméteres volt az átlagmagasság különbsége.
Nincs gyógymód
Komoly kihívást jelent a kutatók számára, hogyan segítsenek a pedofileken. "Nincs bizonyíték arra, hogy ez a betegség gyógyítható lenne" - figyelmeztetett James. M. Cantor. Leginkább a megelőzést alkalmazzák, vagyis "megtanítják" a betegeknek, hogyan tartsák kordában a vágyaikat - például, kerüljék el nagy ívben a játszótereket.
Ám ha be is bizonyosodik, hogy a pedifíliát száz százalékban biológiai okok magyarázzák, az sem jelenti azt, hogy a betegek ne lennének felelősek a tetteikért, és ne kellene kontroll alatt tartani a vágyaikat. "A felnőtt férfiak döntő többsége a felnőtt nőket szereti, de ez nem jogosítja fel őket a nemi erőszakra" - hangsúlyozta a kutató.